Magyarország bruttó hazai terméke a tavalyi negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 7,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett. Tavaly összességében 7,1 százalékos volt a növekedés – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. A GDP a nyers adatok alapján négy százalékkal nagyobb volt a 2019. év negyedik negyedévénél. Az elemzők ettől kisebb növekedésre számítottak.
– A magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokról.
Jelezte: a számok két dolgot mindenképpen mutatnak, egyrészt bebizonyosodott, hogy eredményes az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, valamint a beruházásokra épülő gazdaságpolitika. Ezek gyors visszaépülést tesznek lehetővé egy válság után is.
Rámutatott: uniós összevetésben kiemelkedő teljesítményt tett a magyar gazdaság 2021-ben. Idén a tárca szerint 5,9 százalék lehet a növekedés – jelezte az MTI tudósítása szerint.
Az idei évről Varga Mihály kijelentette: van ok az óvatos optimizmusra.
– Ha ez a kormány kap lehetőséget áprilisban a folytatásra, akkor folytatódhat Magyarországon az eddigi gazdaságpolitika, azaz az adócsökkentéseket, a beruházásokat és a családokat támogató politika – hangsúlyozta.
Közlése szerint optimizmusra ad okot 2022-ben az, hogy a globális alkatrészhiány csillapodni látszik, arra számítanak, hogy a járműgyártás területén működő vállalkozások is egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak majd. Az elmúlt másfél-két évben megvalósult kapacitásbővítő beruházások pedig termőre fordulnak, az oltakozások miatt a járvány eközben mérséklődhet, ez pedig kedvező a nemzetközi turizmusra is.
Mint mondta, az újraindítás gyorsaságához kellett az előző évtized, a gazdasági kockázatokat jelentősen csökkentették, közben erősítve a növekedési faktorokat – húzta alá, hozzátéve: a válságkezelés módja most más volt, mint a 2008–2009-es válság éveiben.
– Most nem a megszorítások politikáját alkalmazta a kormány, mint az előző baloldali kormányok az adóemelésekkel, elbocsátásokkal. Most saját erőből küzdötték le ezt a másfél-két éves időszakot – mondta.
Miközben most világszinten kétszer akkora volt a visszaesés, mégis több mint hétszázalékos növekedéssel jött ki a válságból az ország, ellentétben azzal, hogy 2008–2009-et követően mínusz 6,6 százalék visszaesést mértek.
– A növekedéshez – a mezőgazdaság kivételével – minden szektor hozzájárult. Noha az ipari termelés kismértékben növekedett az előző negyedévhez képest, az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt az éves növekedés lassult. Az építőipar kirobbanó teljesítményt nyújtott a negyedik negyedévben, így mind negyedéves, mind éves alapon érdemben hozzájárult a növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom növekedése folytatódott, éves növekedése kissé gyorsult is. A vendéglátás és turizmus, noha még nem álltak teljesen helyre, az egy évvel korábbi korlátozások alacsony bázisa miatt kifejezetten erős növekedést mutatott. Feltehetően a szállítási szolgáltatások teljesítménye is gyorsult. A pénzügy, biztosítás, az infokommunikáció, az ingatlanpiaci szolgáltatások, a műszaki, tudományos, szakmai és adminisztratív, valamint a szabadidős szolgáltatások szintén érdemi növekedést mutathattak – kommentálta az adatokat Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a csip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás mintegy egy százalékponttal foghatta vissza a növekedést, enélkül a GDP növekedése tavaly elérhette volna a nyolc százalékot is.
– A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, részben bázishatások, részben a nyugdíjprémium miatt, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, tükrözve az építőipar robusztus teljesítményét. A külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést, mivel az áruforgalmi egyenleg romlása kisebb mértékű volt, az idegenforgalom élénkülésének köszönhetően pedig jelentősen javulhatott a szolgáltatások egyenlege – magyarázta.
– Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek (adó-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz), valamint a húsz százalékkal növekvő minimálbér és bérminimum, valamint a 25 év alatti munkavállalók szja-kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második fél évben pedig az alapanyag- és csiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, továbbá a nagy fesztiválok megtartása, az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést. Így összességében hatról 6,3 százalékra emelhetjük az idei növekedési várakozásunkat, azonban a módosítással megvárjuk a részletes adatok beérkezését is – tette hozzá.
– A negyedik negyedévben a magyar gazdaság növekedése a várakozásokat érdemben meghaladta, vagyis a harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult, az év végére ismét gyorsabb fordulatra kapcsolt a gazdaság. Bár a KSH az első becslésben nem közli a részletes adatokat, az ismertté vált, hogy a vártnál nagyobb növekedésben a piaci szolgáltatások játszottak vezető szerepet – ismertette Regős Gábor. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője jelezte:
az adat megerősíti azon várakozásunkat, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az öt százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak.
– Szintén növekedés várható a beruházásokban, itt az állami fejlesztések egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly. A nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt. Az idei növekedés szempontjából a növekvő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a csiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését – tette hozzá.
Borítókép: Rekordszintű gazdasági növekedés 2021-ben: 7,1 százalék! (Fotó forrása: Facebook)
