időjárás -1°C Mária 2022. december 8.
logo
A baloldal áfacsökkentést akar, ami rég megvalósult, de nem állította meg a drágulást

Az árstop több élelmiszer árát is féken tartja

Nagy Kristóf
2022.02.17. 06:30 2022.02.17. 08:56
Az árstop több élelmiszer árát is féken tartja

Tovább emelkedtek januárban a fogyasztói árak, ezért egyre több ország vezet be a hazaihoz hasonló árszabályozó intézkedéseket. Itthon februártól él az élelmiszerárstop, amely a baloldal híresztelésével szemben nem áremelkedést okoz, hanem tovagyűrűző hatása miatt egyéb termékek árát is visszafogja. Míg itthon mérséklik a lakosság terheit a kormányzati intézkedések, sok európai államban a döntéshozók tétovázása miatt óriási nyomás nehezedik a lakosságra.

Világszerte magas szinten maradt az infláció januárban is. Magyarországon is magasabb volt a januári adat a decemberinél, ami nem meglepő, mivel januárban az év eleji átárazások miatt minden évben nagyobb áremelkedés tapasztalható. A 7,9 százalékos infláció ugyanakkor jóval magasabb lett volna, ha nem vezet be a kormány árszabályozó intézkedéseket. A baloldal most is megtéveszti az embereket, az árak emelkedését egyértelműen arra használja fel, hogy csökkentse a kormány esélyeit az áprilisi választáson. 

Ha az üzemanyagok árát nem rögzíti a kormány, már jóval drágább lenne a tankolás Fotó: Világgazdaság/Kallus György

A balos pártok szerint elhibázottak a kormányzati intézkedések, vagyis a rezsicsökkentés, a benzinárak rögzítése, a kamatstop és a hét alapvető élelmiszer árának rögzítése. Utóbbiról a baloldal azt hangoztatja, hatására azok az élelmiszerek drágulnak, amelyek nem tartoznak a hatálya alá.

Az árstop működik, az alacsony áfa nem

A baloldal állítása már csak azért sem állja meg a helyét, mert a januá­ri inflációs adatra még nem hat az élelmiszerárstop – ez ugyanis februártól lépett életbe. Ismert, februártól májusig hét alapvető élelmiszer árát szabályozta a kormány.

  • A csirkemell,
  • a csirke far-hát,
  • a sertéscomb,
  • a kristálycukor,
  • az étolaj,
  • a búzafinomliszt
  • és a 2,8 százalékos UHT-tej fogyasztói ára nem lehet magasabb, mint tavaly október közepén.

Ezek közül 

a tejre, a sertéshúsra és a csirkehúsra évek óta ötszázalékos áfakulcs vonatkozik, vagyis a baloldal által hangoztatott – már megvalósult – áfacsökkentés láthatóan nem fogta vissza az árakat.

Nem igaz az az állítás sem, hogy a hét termék rögzített ára miatt drágább lesz a többi élelmiszer. Ellenkezőleg, a közvetlenül érintett hét termék árának befagyasztása további árvisszafogó hatással lesz az úgynevezett helyettesítő termékeknél. 

Ezek az élelmiszerek is olcsóbbak maradnak 

Ez azt jelenti, hogy amíg a 2,8 százalékos zsírtartalmú tartós tejet a kereskedőknek a tavaly októberi áron kell árulniuk, addig például az 1,5 százalékos ESL tej sem lehet jóval drágább. Igaz ez a húsfélékre is: mivel a csirkemell ára rögzített, az árstoppal nem érintett csirkecomb fogyasztói ára sem szállhat el. A búzafinomliszt visszafogott ára hatással lehet a kisebb pékségek termékeire. 

Ez a hatás nem minden esetben igaz: az étolaj árrögzítése ­miatt várhatóan nem csökken az olívaolaj ára, és a kristálycukor sem teszi olcsóbbá a nyírfacukrot. Ám összességében a közvetlen hatások mellett a közvetett hatások is hozzájárulnak az infláció mérsékléséhez.

Az élelmiszerárak októberi szinten tartásának fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mind a hét érintett termék januári ára már legalább tíz százalékkal meghaladta az októberit, de a csirkemell árának emelkedése közelített a húsz százalékhoz a három hónapos időszakban.

Rezsicsökkentésre vágyik Európa

A legnagyobb segítséget ugyanakkor a baloldal által szintén támadott, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés és az ősztől életbe lépett, február 15-től pedig meghosszabbított üzemanyagárstop jelenti a magyar családoknak. Sok országban még csak most fontolgatják ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését, mivel 

a lakosság állami szabályozás nélkül, a pia­ci árak emelkedése miatt óriási megszorításokkal küzd. 

A rezsiköltségek gyors és jelentős emelkedése már a nyugat-európai, jobb jövedelmű háztartásokban is fizetési nehézségeket okoz. Ez pedig növeli az elégedetlenséget, mivel a legtöbb régi uniós tagországban évek óta stagnálnak a keresetek, idén viszont az elmaradó béremelések miatt a vásárló­erő is érdemben csökken.

Óriási szerepe van az üzemanyagárak befagyasztásának is. A különbség már olyan jelentős, hogy Ausztriából és Szlovákiából megindult hazánkba az üzemanyag-turizmus. Az osztrákoknál 2020 óta 42 százalékkal nőtt a gázolaj ára.

Sok országban már ősszel gyorsult az árak emelkedése, ám sokáig fel sem merült a döntéshozókban, hogy beleszóljanak a piaci folyamatokba.

Horvátország csak tegnap döntött az alapvető élelmiszerek és a rezsidíjak áfájának átmeneti csökkentéséről és a szociális juttatások megemeléséről. Nyugat-Európában érdemi árszabályozásról továbbra sincs szó. Ott, ahol a kormány nem segít, fokozódik az elégedetlenség, és egyre gyakoribbak a demonstrációk is.

Nyugat-Európában az életszínvonalat veszélyezteti a megugró rezsiköltség Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

A globális áremelkedés a járvány következménye. A korlátozások feloldásával jelentősen felfutó keresletet az újrainduló gazdaságok egyelőre csak részben tudják kielégíteni. Míg az energiahordozók ára gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás árába begyűrűzik, addig az élelmiszereket a gabonafélék régóta magas világpia­ci ára is emeli.

Borítókép: többféle tej árát is alacsonyan tartja az árstop (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.