Világszerte magas szinten maradt az infláció januárban is. Magyarországon is magasabb volt a januári adat a decemberinél, ami nem meglepő, mivel januárban az év eleji átárazások miatt minden évben nagyobb áremelkedés tapasztalható. A 7,9 százalékos infláció ugyanakkor jóval magasabb lett volna, ha nem vezet be a kormány árszabályozó intézkedéseket. A baloldal most is megtéveszti az embereket, az árak emelkedését egyértelműen arra használja fel, hogy csökkentse a kormány esélyeit az áprilisi választáson.
A balos pártok szerint elhibázottak a kormányzati intézkedések, vagyis a rezsicsökkentés, a benzinárak rögzítése, a kamatstop és a hét alapvető élelmiszer árának rögzítése. Utóbbiról a baloldal azt hangoztatja, hatására azok az élelmiszerek drágulnak, amelyek nem tartoznak a hatálya alá.
Az árstop működik, az alacsony áfa nem
A baloldal állítása már csak azért sem állja meg a helyét, mert a januári inflációs adatra még nem hat az élelmiszerárstop – ez ugyanis februártól lépett életbe. Ismert, februártól májusig hét alapvető élelmiszer árát szabályozta a kormány.
- A csirkemell,
- a csirke far-hát,
- a sertéscomb,
- a kristálycukor,
- az étolaj,
- a búzafinomliszt
- és a 2,8 százalékos UHT-tej fogyasztói ára nem lehet magasabb, mint tavaly október közepén.
Ezek közül
a tejre, a sertéshúsra és a csirkehúsra évek óta ötszázalékos áfakulcs vonatkozik, vagyis a baloldal által hangoztatott – már megvalósult – áfacsökkentés láthatóan nem fogta vissza az árakat.
Nem igaz az az állítás sem, hogy a hét termék rögzített ára miatt drágább lesz a többi élelmiszer. Ellenkezőleg, a közvetlenül érintett hét termék árának befagyasztása további árvisszafogó hatással lesz az úgynevezett helyettesítő termékeknél.
Ezek az élelmiszerek is olcsóbbak maradnak
Ez azt jelenti, hogy amíg a 2,8 százalékos zsírtartalmú tartós tejet a kereskedőknek a tavaly októberi áron kell árulniuk, addig például az 1,5 százalékos ESL tej sem lehet jóval drágább. Igaz ez a húsfélékre is: mivel a csirkemell ára rögzített, az árstoppal nem érintett csirkecomb fogyasztói ára sem szállhat el. A búzafinomliszt visszafogott ára hatással lehet a kisebb pékségek termékeire.
Ez a hatás nem minden esetben igaz: az étolaj árrögzítése miatt várhatóan nem csökken az olívaolaj ára, és a kristálycukor sem teszi olcsóbbá a nyírfacukrot. Ám összességében a közvetlen hatások mellett a közvetett hatások is hozzájárulnak az infláció mérsékléséhez.
Az élelmiszerárak októberi szinten tartásának fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mind a hét érintett termék januári ára már legalább tíz százalékkal meghaladta az októberit, de a csirkemell árának emelkedése közelített a húsz százalékhoz a három hónapos időszakban.
Rezsicsökkentésre vágyik Európa
A legnagyobb segítséget ugyanakkor a baloldal által szintén támadott, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés és az ősztől életbe lépett, február 15-től pedig meghosszabbított üzemanyagárstop jelenti a magyar családoknak. Sok országban még csak most fontolgatják ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését, mivel
a lakosság állami szabályozás nélkül, a piaci árak emelkedése miatt óriási megszorításokkal küzd.
A rezsiköltségek gyors és jelentős emelkedése már a nyugat-európai, jobb jövedelmű háztartásokban is fizetési nehézségeket okoz. Ez pedig növeli az elégedetlenséget, mivel a legtöbb régi uniós tagországban évek óta stagnálnak a keresetek, idén viszont az elmaradó béremelések miatt a vásárlóerő is érdemben csökken.
Óriási szerepe van az üzemanyagárak befagyasztásának is. A különbség már olyan jelentős, hogy Ausztriából és Szlovákiából megindult hazánkba az üzemanyag-turizmus. Az osztrákoknál 2020 óta 42 százalékkal nőtt a gázolaj ára.
Sok országban már ősszel gyorsult az árak emelkedése, ám sokáig fel sem merült a döntéshozókban, hogy beleszóljanak a piaci folyamatokba.
Horvátország csak tegnap döntött az alapvető élelmiszerek és a rezsidíjak áfájának átmeneti csökkentéséről és a szociális juttatások megemeléséről. Nyugat-Európában érdemi árszabályozásról továbbra sincs szó. Ott, ahol a kormány nem segít, fokozódik az elégedetlenség, és egyre gyakoribbak a demonstrációk is.
A globális áremelkedés a járvány következménye. A korlátozások feloldásával jelentősen felfutó keresletet az újrainduló gazdaságok egyelőre csak részben tudják kielégíteni. Míg az energiahordozók ára gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás árába begyűrűzik, addig az élelmiszereket a gabonafélék régóta magas világpiaci ára is emeli.
Borítókép: többféle tej árát is alacsonyan tartja az árstop (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
