Éppen ma tízéves a kutatás-fejlesztési (K+F) minősítés rendszere, amelynek segítségével adókedvezményekhez juthatnak a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozások, valamint pályázati támogatások elnyerésére is jogosultak lehetnek ennek segítségével. Mások mellett ennek apropóján beszélt lapunknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogi elnökhelyettese, Lábody Péter. A szakember tavaly október 25. óta tölti be posztját, de már bő évtizede segíti munkájával a hivatal működését.
Sorakoznak az előnyök
Mint felidézte, a K+F minősítés az SZTNH által kiállított szakértői vélemény, amely garanciaként szolgál arra nézve, hogy az állami és az uniós KFI-támogatásokat valóban a megfelelő célokra és megfelelő módon használják fel a vállalkozások.
Az igénybe vehető adókedvezmények (a társasági adó, az iparűzési adó és innovációs járulék esetében), illetve az elnyerhető pályázati összegek akár több tízmillió forint segítséget is jelenthetnek a cégeknek, ami bőven felülmúlja a minősítés ellenében fizetendő 83 ezer forintos hivatali eljárási díjat.
Emellett az is tény, hogy a minősítés díja az adott projekt kutatás-fejlesztési költségeihez képest is eltörpül.
A K+F minősítéssel bíró cégek száma egyre növekszik, a tíz év alatt több mint ötezer előzetes projektminősítést vagy utólagos szakértői véleményt állított ki a hivatal, de az elnökhelyettes hangsúlyozta: a továbbiakban is azon dolgozik az SZTNH, hogy minél több vállalkozás részesüljön ebben a lehetőségben, hiszen csak előnyökkel jár. Ilyen előny például az is, hogy egy utólagos, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) által lefolytatandó ellenőrzésénél elkerülhető az a veszély, hogy megállapítják, nem volt K+F a támogatott projektben és visszakérik a forrásokat.
Üzlet az egyetemeken, érték a kézművességben
– Cél az is, hogy még több egyetemet elérjünk. Ezek az intézmények ugyanis a náluk zajló kutatások és fejlesztések eredményeit úgyszintén üzleti értékké válthatják, vagyis kézzel fogható innovációt hajthatnak végre.