Reform érte utol a gyakorlatot

Az online tartalomgyártás és -felhasználás égető kérdéseire adott választ a szerzői jogi szabályozás nyári reformja, amely egy évtizedes előkészítés után lépett hatályba – mondta el a Magyar Nemzetnek Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese. A szakértő beszélt arról is, hogy a ma tízéves kutatás-fejlesztési minősítési rendszerrel csak nyerhetnek az innovatív vállalkozások.

2022.01.13 Budapest Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal jogi elnökhelyettese Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Sem az egyetemek, sem a társadalom szempontjából nem hagyhatjuk veszni, a fiók mélyére süllyeszteni az ottani munkát. 

Szerencsére ezt már több egyetem vezetése felismerte, amelyekkel jó együttműködést ápolunk – fejtette ki az elnökhelyettes.

Arról is beszélt, hogy az egyes diplomamunkák is bírhatnak olyan szellemi értékkel, amelyet érdemes óvni. Ezért például a MOME diákjainak már le kell védetniük a végzős munkáikat, elkerülendő azt, hogy egy-egy szemfüles cég ahelyett, hogy őket keresné meg, az ötletük lemásolásával tegyen szert üzleti haszonra. De nemcsak a képző- és iparművészeti területen érvényes ez a gondolat, ide lehet sorolni még az informatikai, élelmiszeripari, vegyipari, gyógyszerészeti területet sok másik mellett. – A győri Széchenyi István Egyetem például tavaly év végén létrehozta és levédette a Powered by University of Győr védjegyet, hogy ezzel is oltalmazza saját projektjeit – emelt ki egy jó példát Lábody.

A szellemitulajdon-védelem felsőoktatásban való tudatosításához egy hivatali pályázat is kapcsolódik: az Ujvári János diplomadíj-pályázaton a 2021/22 tanév tavaszi félévében végző hallgatók vehetnek részt diplomamunkájukkal vagy szakdolgozatukkal, amelyben a választott téma szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait tárják fel. De jelentkezhetnek olyan diplomamunkával vagy szakdolgozattal is, amelyet teljesen a szellemitulajdon-védelem valamely kiválasztott kérdésének szentelnek.

Európai viszonylatban is akad feladat a láthatáron,

izgalmas témakör lesz például a kézművesipari termékek szellemi tulajdoni helyzetének rendezése.

Lábody Péter felidézte, hogy a földrajzi árujelző oltalmak kérdése körül ugyan időnként komoly viták is zajlottak akár az egyes tagállamok között is – például a Tokaji bor kapcsán –, de mára egyre jobban kitisztul ez a kérdéskör. A folyamat kedvező alakulása esetén európai uniós szinten is létrejöhet az olyan termékek megfelelő jogi oltalma, mint a halasi csipke vagy a herendi porcelán.

Kié a mém?

Végezetül egy meglehetősen nagy és annál is bonyolultabb szabályozási rendszerről beszélt Lábody Péter: a szerzői jogok digitális, online világhoz való igazításáról. Jelezte: az elmúlt időszakban európai uniós folyamatok nyomán alaposan modernizálódott a mintegy húszéves szerzői jogi törvény, amelynek korszerűsítése egyéb okokból is indokolt volt.

– A jogszabály korábban nem foglalkozott olyan szerzői jogilag speciális, ugyanakkor a gyakorlatban teljesen hétköznapi helyzetekkel, mint a tartalommegosztás a közösségi oldalakon, illetve az online oktatás. Ilyen szürke zóna volt a szöveg- és adatbányászat is, amely a mesterséges intelligencia számára tesz lehetővé elengedhetetlen felhasználásokat. A modern kor igényeit figyelembe vevő, reformjellegű módosítások tavaly június 1-jén léptek hatályba, segítve egyúttal az európai uniós jogharmonizációt

 – mondta Lábody Péter, hangsúlyozva, hogy Magyarország kifejezetten gyorsan, Hollandia után a másodikként teljesítette ezt a feladatot. Hozzátette, hogy mindez hosszú munka eredménye, hiszen az Európai Unióban már több mint egy évtizede zajlott az előkészítés.

Percenként ötszáz óra

A korszerűsítés egyik célja a kulturális tartalmak felhasználásának megkönnyítése. Ez fontos az oktatásban és a tudományos kutatásban, de a könyvtárak digitális szolgáltatásainak támogatásában is. A rendelkezések biztosítják a szerzők online bevételeit is, illetve speciális jogszabályok születtek a YouTube-ra és az ahhoz hasonló óriás platformokra. Az elnökhelyettes emlékeztetett: csak erre az egy videómegosztóra percenként ötszáz órányi tartalmat tölt fel a milliárdnyi felhasználója, vagyis hatalmas jelentőségű kérdés várt a szabályozásra.

A beavatkozás oka az volt, hogy az ilyen oldalak mostanra a zenehallgatás vagy filmnézés „rendes” csatornáivá váltak, hiszen jellemzően nemcsak a feltöltőik (userek) által készített tartalmak érhetők el rajtuk. Ennek ellenére a szerzői jogdíjra jogosultak nem feltétlenül jutottak eddig tőlük megfelelő mértékű bevételhez. Más a helyzet például a Spotify-nál vagy a Deezer, illetve a Netflix gyakorlatában, mert ezek a streamingszolgáltatók a jogosultakkal kötött megállapodások mentén és jogdíjfizetés ellenében teszik elérhetővé a tartalmaikat. Vagyis a YouTube-hoz hasonló közösségi platformok esetében fontos kérdés volt, hogy a rajtuk elhelyezett hirdetésekből származó hatalmas bevétel (illetve egy része) a jogosultakhoz is utat találjon. Az új szabályozás európai szinten egységesen kimondja, hogy a nem üzleti célú feltöltések esetében a közösségi platformoknak és nem a felhasználóknak kötelességük engedélyt kérni a jogosultaktól, ez alól csak úgy mentesülhetnek a szolgáltatók, ha kiszűrik a jogosultak által megjelölt szerzői tartalmakat.

Jön a puding próbája

Egy fontos gyakorlati vetületet is megemlített az elnökhelyettes, szerinte ugyanis még nem látni pontosan, hogy a felhasználók által tömegesen feltöltött olyan tartalmak, mint a mémek vagy a filmek rövid részleteit tartalmazó kritikai videók, mennyire akadnak majd fenn-e a szűrőkön, hiszen esetükben az eléréshez semmilyen jogosulti engedélyre nincs szükség. – E kérdés azért is érdekes, mert a magyar szerzői jog nyári módosítása szerint a paródia immár Magyarországon is szabad felhasználási kivétel. Meglátjuk, hogy a szűrőprogramok mennyire értik majd a humort – vélekedett Lábody Péter.

Ahogy az lenni szokott, a gyakorlat ad majd választ arra, hogy a szabályok alkalmasak-e a céljuk elérésére, és tényleg hozzásegítik-e majd az alkotókat a megfelelő online bevételekhez. Erről Lábody Péter úgy vélekedik, hogy

bár hajlamosak a nagy platformokat üzemeltető vállalatok arra, hogy az együttműködéstől elzárkózzanak, de ha az uniós tagállamok egységesen lépnek majd fel az uniós szabályok érvényesülése érdekében, akkor alappal várható egy igazságosabb online környezet létrejötte, ahol minden szereplő érdekei kiegyensúlyozottabban érvényesülnek.

Borítókép: Lábody Péter szerint kedvezményekkel van teli a tízéves K+F minősítés, mégsem használja elég vállalkozás (Fotó: Kurucz Árpád)