A Kína–Európa cargoexpressz reklámja zökkenőmentes ügyintézést ígér, és jelentős előnyöket a tengeri vagy légi szállítási alternatívákkal szemben. A 12–16 napos menetidő Németországból Kínába az új selyemúton gyorsabb, mint a hajóval történő szállítás, és ugyanakkor jelentősen olcsóbb, mint a légi szállítás. A Duisport, Európa legnagyobb belvízi kikötője számára a vasúti szállítás ezért a logisztika hasznos kiegészítőjének bizonyult. Az év elején még hetente mintegy hatvan konténervonat érkezett Kínából Duisburgba.
Az ukrajnai háború azonban megváltoztatja a dolgokat. – Az ukrajnai háborúnak a kínai forgalomra gyakorolt hatása a duisburgi kikötőben is érezhető – mondta a Duisport kikötő üzemeltetője a Wiwo.de kérdésére. A Kínából Duisburgba az új selyemúton keresztül érkező vonatok általában Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül közlekednek. És bár ezek nagyrészt a terveknek megfelelően működtek,
egyes ügyfelek mégis csökkentették foglalásaikat vagy megpróbálták tengeri útvonalra terelni az árut. Ennek okai például a biztosítási fedezet hiánya miatti aggodalmak és a szankciók miatti korlátozások, amelyek tiltják egyes áruk és ipari termékek szállítását.
Most már egyre kevesebben kívánnak Oroszországon keresztül szállítani árut. Pedig a selyemúton keresztül közlekedő kínai konténervonatok hosszú éveken keresztül a légi és tengeri áruszállítás komoly alternatívájává váltak. Ám mostanában egyre több üzleti ügyfél kerüli el az Oroszországon keresztül vezető vasúti szállítási útvonalakat. Kerülő útvonalak pedig csak részben lehetségesek. Létezik ugyan az úgynevezett középső folyosó, amely Oroszország határától délre vezet, de messze nem tudja kielégíteni az Oroszországon áthaladó új selyemút útvonalak megszakadásából adódó összes mennyiségi és kapacitásigényt. Annyira nem, hogy a folyosó az oroszországi útvonalak teljes kapacitásának körülbelül három-öt százalékát teszi ki.
Pedig technikai értelemben az oroszországi tranzit nem tilos. Az ágazati szakértők szerint nincsenek olyan szankciók, amelyek közvetlenül tiltanák az áruszállítást Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül. Az orosz állami vasúttársaságot, az RZSD-t, amely vonatokat közlekedtet az országon keresztül, csak a pénzügyi szankciók érintik, ami azt jelenti, hogy
az együttműködés nem tilos, mindaddig, amíg a fizetés olyan bankokon keresztül történik, amelyeket a Swift-rendszerből nem zártak ki.
Két éve, 2020-ban mintegy 12 ezer vonat közlekedett a selyemúton évente Kína és Európa között vagy a két végpont közötti út egy szakaszán. Mindenesetre a nemzetközi szállítmányozók a kínai konténervonatokat szilárdan a programjukban tartották. A DB Schenker például a BMW autógyártónak alkatrészeket szállított Lipcséből az északkelet-kínai Senjangba. A Kühne+Nagel a KN Eurasia Express nevű vállalatát úgy reklámozta mint optimális megoldást a Kína, Oroszország és Európa közötti szállításhoz. A német posta leányvállalata, a DHL RailLine pedig rendszeres indulási időpontokat biztosított Európa és Kína főbb üzleti központjaiból.
A duisburgi kikötő, a Duisport ugyancsak növekvő keresletnek örvendett az év elejéig. A vonatok kapacitásának kihasználtsága folyamatosan pozitívan alakult. Míg 2019-ben heti átlagban 35-40 vonat közlekedett Duisburg és Kína között, 2020 második negyedévétől ez a szám már heti hatvan vonatra emelkedett. A Duisport szóvivője szerint ez a tendencia év eleje óta már a múlté.
Borítókép: európai konténerterminál a kínai vonatok kezelésére (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
