Bár bizonyos zöldségfélékből télen is volt hazai kínálat a boltokban, az elmúlt napokban nagyobb mennyiségben is megjelentek a magyar növényházakban nevelt termények az áruházláncok polcain. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint a hazai fogyasztók körében is egyre népszerűbbek a különlegesebb ízű vagy színvilágú zöldségek. A paradicsom esetén a sárga és csokoládészínű koktél és cherry típusú paradicsomok, a paprikából pedig egyre keresettebbek az édesebb, színesebb termékek. Ebből adódóan megnőtt az igény a hazai kaliforniai, pritamin-, kápia- és bocskorpaprika iránt is. A salátafélék szortimentje is igen változatos, a fejes saláta mellett a római-, madársaláta, valamint a rukkola iránti kereslet is jelentős. Ezek mellett jelentős mennyiségű kígyóuborka, hónapos retek és újhagyma kerül az áruházakba a hazai fóliasátrakból és üvegházakból. A hajtatott zöldségek termesztésének előnye, hogy az időjárási tényezőktől függetlenül, fedett termőhelyen, szabályozott víz-, levegő-, fény- és hőhatás mellett termelhetők.
A növényházi termelés egyik legnagyobb előnye, hogy a termelési időszakot szét tudják húzni a kertészetek, ezáltal a hazai ellátást is bővíteni tudják, valamint az export növelésére is van lehetőség. Ezt igazolják a külkereskedelmi adatok is, ahol jól látható, hogy jelentősen megnőtt az elmúlt években a hazánkban megtermelt zöldségek kivitele. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző évhez képest tavaly 51 százalékkal nőtt a paradicsom, 16 százalékkal a paprika és 11 százalékkal a salátafélék exportja.
Itthon hozzávetőlegesen 2600 hektáron foglalkoznak zöldséghajtatással a gazdák, a többszintes hasznosítást figyelembe véve ugyanakkor ez a terület mintegy 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika, amelyet körülbelül 1 500 hektáron termesztenek az országban, a paradicsom 310 hektárt tesz ki, uborkával pedig 100 hektáron foglalkoznak a gazdálkodók. Ehhez jönnek hozzá a különböző hajtatott salátafélék, amelyek összterülete eléri a 665 hektárt.
Nagy előnye a hazai kertészeteknek, hogy a nyugati és északi versenytársakkal ellentétben a fóliasátrak csupán töredékét fűtik gázzal a termelők, amelynek világpiaci ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött. A NAK adatai szerint a hajtatóberendezések közel 94 százalékának fűtésére geotermikus energiát használnak a kertészetek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)
