Bár az idén az ukrajnai krízis vélhetően növelni fogja a keresletet a hazai görögdinnye iránt, a termelőknek így is számos nehézséggel kell szembenézniük – derült ki a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elemzéséből. A hazai kertészeteket összefogó szervezet szerint ugyan még nem zajlott le az összes vetőmag-eladás, és a vetés is várat magára, a becslések azonban arról szólnak, hogy az idén akár 15-20 százalékkal kisebb területen teremhet a dinnye. Vagyis körülbelül 700 hektárral, 2700-2800 hektárra esik vissza a görögdinnye hazai termőterülete.
Sajnos nem új keletű trendről van szó, a FruitVeb adatai szerint az elmúlt hét évben csaknem megfeleződött a dinnyeföldek mérete. Ezzel együtt a termelői koncentráció is lassan, de biztosan folytatódik, egyre kevesebb, de nagyobb termelő van a piacon. Hazánkban idén a kis-közepes termelők főleg a korai dinnye termelésére összpontosítanak, míg a nagyobbak a teljes szezont lefedik.Az idén vélhetően az európai uniós versenytársak is visszafogják a termelést, legalábbis ezt mutatják az európai vetőmag-értékesítési eredmények. – Biztosnak látszik a komoly terméscsökkenés, így minden lehetőség adott arra, hogy keresleti piac alakuljon ki a tavalyi év túlkínálata után, amikor az alacsony árak miatt például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg dinnye maradt a földeken. Most augusztusban valószínűleg sokkal nagyobb esély lesz eladni a termést – olvasható az elemzésben.
A hazai görögdinnye iránti igényt az orosz–ukrán konfliktus is tovább növelheti. Ukrajnában főként a déli területeken, Herszon régióban, Odessza felett vannak jelentős korai termesztő régiók. A háború miatt azonban ott jelenleg traktorok helyett tankok szántják a földeket. A FruitVeb szerint a lengyel és baltikumi cégek már be is jelentkeztek magyar exportőröknél, mivel látják, hogy Ukrajnából várhatóan nem érkezik áru az idén, legalábbis nagyon bizonytalan az import helyzete.
A szakemberek ennek ellenére nem túl derűlátók az idei szezont illetően. Az elmúlt években ugyanis sorra kiszorultunk a főbb exportpiacainkról, miközben hazánkba egyre több importdinnye áramlik. Főleg Olaszországból és Görögországból vásárolunk, de a szezon elején megjelenik a marokkói import, és a boltok polcain spanyol árut is találni. – Az importált görögdinnye mennyisége évről évre nő, így lassan elmondhatjuk, hogy nettó exportőrből importőrré válunk – hívta fel a figyelmet a szakmaközi szervezet.
Hazánk korábban százezer tonnányi görögdinnyét szállított a külpiacokra, 2020-ban azonban ez a mennyiség már a harmincezer tonnát sem érte el. S bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, a becslések szerint 22-23 ezer tonnánál több görögdinnye nem hagyta el az országot a múlt évben.
A 2021-es szezont egyébként sem zárták jól a magyar dinnyetermesztők, a különböző időjárási anomáliák miatt összeérett a dinnye, ami jóval alacsonyabb értékesítési árakat eredményezett. A gazdáknak nincsenek tartalékaik, ráadásul most gyűrűzik be a szeptemberben elindult inputanyag-áremelkedés is, ami igencsak megnehezíti a dolgukat. Nem csoda tehát, ha egyesek elgondolkodtak azon, hogy a kihívásokkal teli dinnyetermelés helyett áttérjenek-e a magas jövedelmezőséggel kecsegtető napraforgó-termesztésre.
Fotó: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
