Az Equilor elemzői sajtóreggeli keretében mondták el, mire számítanak a makrogazdasági folyamatokban és a különböző piacokon. Török Lajos vezető elemző szerint a legfontosabb tényező jelenleg az orosz–ukrán háború, amelyet kitörése előtt nehéz volt ténylegesen elképzelni, azóta ráadásul elhúzódó háború lett. Az európai és különösen a hazai gazdasági helyzetet ez határozza meg döntően, és egyelőre nem tudjuk, meddig tarthat.
Az erősen felborult hazai költségvetési helyzet a bevezetett intézkedések által stabilizálódni látszik, ugyanakkor a vállalati profitokat érintő adók nem kis hányada jut a vezető tőzsdei cégekre. A nagy részét a Mol és az OTP fogja befizetni a tőzsdei cégek közül, kisebb mértékben a Telekomot érinti, így érthető módon ez jelentkezik a részvények árfolyamában. A tranzakciós illeték kiterjesztése a szakember szerint annyiban problémás, hogy az egyszer utaláskor már levont adót befektetéskor újra levonják, így a pénzügyi tudatosságot csökkenti.
Varga Zoltán szenior elemző idén 9 százalékos inflációt vár, ami jövőre jövőre 5 százalékra mérséklődik. A 4,9 százalékos hiánycél véleménye szerint nehezen tartható, nem tartja kizártnak, hogy további kiigazító lépésekre lehet szükség. A 4 százalék alatti munkanélküliség a béreket felfelé hajthatja, de a vállalati profitok csökkenése ezt a hatást mérsékelheti, így a korábbihoz hasonló erőteljes béremelkedés valamelyest mérséklődhet.
Az eurózónában júliusban kezdődhet a kamatemelés 25 bázisponttal, ősszel újabb lépés várható, az eszközvásárlási programokat kivezetik. Az USA jóval előrébb jár a kamatemeléssel, a munkaerőpiac feszes, ugyanakkor másfél millióval kevesebb a munkavállaló, mint a járvány előtt, vagyis sokan egyszerűen nem dolgoznak, nem tértek vissza a munkaerőpiacra. A kamatszint tartósan 3 százalék lehet az USA-ban, ami a semleges kamatszint felett lenne, és fölötte is akarják tartani hogy az infláció fenntarthatóan csökkenjen, a 2 százalékos célértéken legyen.
Török Lajos a piacokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy megszűnt a jegybanki ingyenpénz, nincs, ami folyamatosan felfelé hajtsa az árfolyamokat, láthatók is a nagy visszaesések a tőzsdéken. Medvepiac, azaz eső trend még nincs, legalábbis a legfontosabb amerikai index, az S&P 500, valamint a főbb európai indexek esetében, egyes szektorokban persze nagyobb esés van. Ami az árupiacokat illeti: Oroszország és Ukrajna a kereskedett kalória 8 százalékáért felel a nemzetközi kereskedésben, búza, kukorica és napraforgó esetében a legjelentősebb a szerepük. Drága a műtrágya, emellett szárazságok jelennek meg, tartósan magasak az élelmiszerárak.
Az olajárat illetően sok a bizonytalansági tényező, a szaúdiaknak kényelmes a magas az olajár, a többieknél a király meztelen: mindig azt mondták, mekkora tartalékuk van, közben valójában nincs, most nincs mihez nyúlni. Oroszországnak van bőven, de sokan nem akarják most megvenni tőle, ráadásul nem tudják nyugati technológia hiányában a kitermelést fenntartani. Az olajembargós megállapodás nekünk jól jött, csővezetéken jöhet az olaj, ami egyre olcsóbb, már most 40 százalék az Ural–Brent eltérés.
Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója szerint a kriptodevizák piacán is érződik, hogy a pénzeső megállt, összeomlottak az árak, nincs menekülőeszköz-hatás. Úgy gondolja, hogy muszáj lesz szabályozni ezeket az eszközöket, hiszen minden banknál és brókercégnél elsőrendű a pénzmosás elleni küzdelem, így nonszensz, hogy a kriptodevizák esetében ez nincs meg. Ha pedig már szabályozzák, kisebb lesz a kereslet, hisz most a névtelenség és a pénzmosás a kriptodevizák egyik fő vonzereje.
Borítókép: a Buzzfeed cég részvényeinek bevezetését hirdeti a Nasdaq elektronikus tőzsde New York-ban (Fotó: Spencer Platt)
