Az idei fogyasztói körképről sajtóbeszélgetésen Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatója számolt be a meglehetősen változékony időszakban tapasztalt fogyasztási és megtakarítási szokásokról. A bank szokásos éves felmérését tavaly novemberben készítette, azonban
a februárban kitört orosz–ukrán háború szükségessé tette, hogy egy kiegészítő felmérést végezzenek.
Novemberben, a járvány után már visszatért a remény a fogyasztók között, európai átlagban 4,7-ről 5,4-re emelkedett az a bizalmi index, amely azt jelzi, hogyan látják a megkérdezettek saját országuk helyzetét 10-es skálán, ez pedig az elmúlt 15 év legjobb átlaga (kétségkívül egy pandémiás mélypont után ez indokolt is). Magyarországon az érték 4,6 lett, ami kisebb, mint az európai átlag, de ez is 15 éves csúcs. Egyéni helyzetüket a magyar fogyasztók 5,1-esre értékelték a skálán.
Arra a kérdésre, hogyan változik a fogyasztók költési, megtakarítási szokása, tavaly novemberben az európaiak 41 százaléka tervezett többet költeni, nálunk ez csak 21 százalék volt. Novemberben a következő 12 hónapra csökkent a megtakarítási hajlandóság, hisz alig várták, hogy indulhasson a fogyasztás a korlátozások megszűnése után, ebben csak Franciaország volt kivétel. Az infláció tavaly novemberben már érzékelhető volt, harminc százalék érzékelte a vásárlóereje csökkenését, nálunk ez 46 százalék volt, miközben húsz százalék még azt érzékelte, hogy nőtt a vásárlóereje.
Ami a háború utáni felmérést illeti: arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt fogyasztási szokásaira maga a háború, 65 százalék válaszolta, hogy nem változtatott, húsz százalék lemond egy nagyobb beruházásról, 9,1 százalék növeli megtakarításait, kilenc százalék pedig azt nyilatkozta, hogy élelmiszert, alapvető termékeket halmoznak fel. Ezek alapján látható, hogy
alapvetően nem forgatta fel a fogyasztási szokásokat a háború, csak némi óvatosságot okozott.
Arra a kérdésre viszont, hogy mennyire érinti az infláció, 65 százalék mondta, hogy negatív hatással van rá, ezen belül 15 százalék, akit nagyon negatívan érint. A Cetelem ügyfélkörében csak kis hányad válaszolta, hogy teljesen el tudja kerülni az infláció hatásait.
A következő kérdés az volt a májusi felmérésben, hogy mit vár a fogyasztó a következő 12 hónapban. A többség jelentős, húsz százalék fölötti élelmiszerdrágulást vár (ilyenkor gyakori, hogy a jelent tekintik kiindulópontnak), emellett az építőanyagoknál, lakásfelújítási költségeknél várnak hasonlóan magas áremelkedést.
Az utolsó kérdés a fogyasztók felé az volt, milyen intézkedést tesz, hogy kompenzálja az inflációt. Erre nyolcvan százalék válaszolta, hogy kevesebbet költ, 24 százalék többet dolgozik, több jövedelmet próbál szerezni, 12 százalék hozzányúlt megtakarításaihoz, és öt százalék mondta, hogy a munkaadója próbálja kompenzálni.
A következő nagy kérdéskörről, a körforgásos gazdaságról Benoit de Castelet, a Cetelem Bank vezérigazgató-helyettese beszélt. A körforgásos gazdaság lényege: hogyan lesz a fogyasztóból egyúttal eladó, esetenként vállalkozó is? A folyamatot az internetes piacterek megjelenése tette lehetővé, melyeken bárki eladásra ajánlhatja használt termékeit. Természetesen vásárlói oldalról is lényeges a kérdés: bizonyos termékekből használtat vásárolnak, a felmérések szerint a fő ok, hogy ezzel pénz takarítanak meg, és így többet tudnak vásárolni,
ugyanakkor sokan megemlítik azt is, hogy ezáltal környezettudatosabbaknak érzik magukat.
Emellett sokan hozzájutnak olyan termékekhez, melyeket újonnan nem vennének meg magas áruk miatt. A hazai felmérés szerint 34 százalék adott már el használt terméket az elmúlt 12 hónapban, a fiatalabb korosztályban nagyobb arányban.
Másik példa az autómegosztás: ha valaki egy adott időben adott helyre utazik autójával, utastársakat gyűjthet netes applikációkon, ezzel csökkentve költségeit, egyúttal a környezetvédelemhez is hozzájárul. A körforgásos gazdaság része az is, ha régi telefonunkat visszavisszük, amikor újat vásárolunk, így annak anyagai újrahasznosíthatók a gyártás során.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kuklis István)
