Tavasszal az oroszországi vasútvonalakon azért esett vissza a konténerforgalom, mert számos nyugat-európai megrendelő és logisztikai szolgáltató jelezte,
az orosz–ukrán háború miatt nem kívánja igénybe venni az Orosz Vasutak kínálta tranzit lehetőségét az áruk Európa és Kína közötti célba juttatására.
Bejelentette kivonulását a DB Schenker, amely alkatrészeket szállított a BMW-nek Lipcséből az északkelet-kínai Senjangba. A Kühne+Nagel szintén, holott korábban úgy reklámozta szolgáltatását, mint optimális megoldást a Kína, Oroszország és Európa közötti fuvarozáshoz.
Az alternatív lehetőségek azonban nem igazán vonzók. Az óceánjáró konténerhajók közlekedése a kínai járványhelyzet miatt akadozott az év első felében. A szárazföldi kerülőút, az úgynevezett középső korridor életre keltése pedig lassan haladt. Csak június elején nyílt meg például a romániai konstancai kikötőt és Budapestet összekötő vasútvonal.
Az első szállítmány a kínai Guiyangból 41 darab 40 láb hosszú konténerrel Kínából Kazahsztánba, a Kaszpi-tenger felé tartott. Átkelt a tengeren Azerbajdzsánba, majd vasúton haladt tovább a Fekete-tengeren fekvő grúz kikötőbe. Itt kelt át a tengeren Romániába, és végül Magyarországra szállították.
A Grampet Group román vasúttársaság és a Train Hungary szervezte meg az út második felét, a Konstanca–Bukarest–Craiova–Temesvár–Kürtös (Curtici)–Budapest szakaszt. A vállalat azt közölte a Railfreight megkeresésére, hogy az út során felmerülő logisztikai kihívások némelyikének megoldásán még dolgozni kell, mint amilyen például a Konstanca és Kürtös közötti tranzitidő vagy a határátkeléssel együtt járó veszteglés. A cég azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben a középső korridor mindenképpen elsőbbséget élvez.
Borítókép: Vasúti logisztikai központ Budapest közelében (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!