Jelentősen megemelte idén a kormány a különböző állat- és növénybetegségek, illetve a génmódosított anyaggal szennyezett vetőmagok miatt bajba jutott termelőket megsegítő alapot.
Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: az elmúlt évek tapasztalatai alapján az előirányzott összeget a költségvetés tervezésekor 9,8 milliárd forintban határozták meg.
A tárcavezető ugyanakkor megjegyezte: mivel ezek az intézkedések előre nehezen tervezhetők, ezért a keret felülről nyitott. Így ha év közben szükség van rá, a kormány átcsoportosíthat forrásokat erre a célra. Ebből a keretből lehet fedezni a különböző hatósági intézkedésekkel összefüggő költségeket, amelyek az állat- és növénybetegségek, illetve a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása során felmerülnek.
A miniszter beszámolója alapján a legtöbb forrást a sertéspestis- és a madárinfluenza-járvánnyal összefüggő hatósági intézkedések miatt kellett kifizetni az érintett termelőknek.
A kártalanítás összege tíz–húsz milliárd forint között alakult az elmúlt években. – Ezt alapul véve határoztuk meg az idei költségvetésben a 9,8 milliárd forintos keretet, amelynek jelentős részét egyébként európai uniós forrás fedezi – emelte ki válaszában a miniszter.
A GMO-szennyezettség miatti kártalanítások kapcsán ennek az összegnek a töredékére volt szükség az elmúlt években. Tavaly mintegy 79 millió forintot juttattak el ezen a jogcímen a károsult gazdáknak, míg az idén 69 millió forintot fizettek ki a termelőknek.
Az érintettek kártalanításának ötven százalékát a szennyezett vetőmagok előállítói állták. Nagy István jelezte: a biztonságosabb vetőmag-előállítás érdekében egyébként idén februárban módosították a szántóföldi növények vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendeletet. E szerint a GMO-mentességi vizsgálatok esetében a kizárólag hatósági ellenőrzésen alapuló rendszer helyett hatékonyabb, az ügyfél elsődleges felelősségén alapuló rendszert vezettek be.
Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként tekint a GMO-mentes termelés fenntartására, így a GMO-kal végzett tevékenység szabályozására is.
– Politikánk eredményeként eddig egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe az országban. A termesztést pedig jelenleg is teljes mértékben tiltja a jogszabály – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
Majd megjegyezte: 2012 óta az uniós tagállamok élvonalába kerültünk a GMO-tartalmak vizsgálatában. Azon túl, hogy itthon nem lehet génmódosított növényeket termeszteni, szigorú ellenőrzés alá esik a vetőmagok előállítása, exportja és importja is. A szigorú ellenőrzések eredményeként sem az itthon megtermelt szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok még szennyeződésként sem tartalmazhatnak GMO-t.
Vége a korlátozásoknak. Feloldotta a madárinfluenza-járvánnyal összefüggő korlátozásokat az országos főállatorvos. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint a sikeres védekezés eredményeként több mint egy hónapja nem mutatták ki a vizsgálatok a vírust a hazai baromfiállományban. A kedvező tendenciát figyelembe véve a Nébih elrendelte a még fennálló felügyeleti körzet feloldását Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezzel megszűnt hazánkban az utolsó, madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló terület is. Az uniós és hazai jogszabályokban előírt feltételek teljesítése alapján ezekből a megyékből is zavartalanul folyhat a szállítás.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
