Jelentősen, 9,4 százalékkal 97,99 milliárd forintra nőtt az Erste Bank működési bevétele az első fél évben, ugyanakkor az adózott nyereség tizedére, 4,4 milliárd forintra esett vissza a rendkívüli tételek miatt – mondta Jelasity Radován elnök-vezérigazgató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. A távirati iroda beszámolója szerint Radován elmondta: a működési bevétel annak ellenére tudott emelkedni, hogy a kamatbevételeket 13,9 milliárd forinttal csökkentette az egyes hitelek átértékelésén keletkezett veszteség. A rendkívüli tételek – extraprofit adó, Sberbank-ügyfelek kártalanítása, kamatstophatás – 45 milliárd forinttal csökkentették a bank eredményét az első fél évben.
A nettó kamatbevételek 57,8 százalékkal nőttek, a díj- és jutalékbevételek pedig 12,6 százalékkal emelkedtek, a kereskedési és konverziós bevételek azonban lenullázódtak.
A működéssel kapcsolatos kiadások jelentősen, 34,6 százalékkal nőttek egy év alatt, így a pénzintézet működési eredménye 11,1 százalékkal 44 milliárd forintra csökkent. A költség-bevétel arány is romlott: június végére 55,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 44,8 százalékról.
Az Erste Bank eredményét az extraprofitadónak nevezett elvonás önmagában 18,7 milliárd forinttal rontotta, az adózás utáni eredmény 4,4 milliárd forint lett, míg a tavalyi első fél évet 31,7 milliárd forint nyereséggel zárták
– tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya június végén 11 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, 2126 milliárd forint.
Az új finanszírozás volumene 18 százalékkal 270 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Az NPL-ráta (a nemteljesítő hitelek aránya) 3,3 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 2,9 százalékról. A betétállomány 23,9 százalékkal 3468 milliárd forintra bővült – ismertette.
Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese kiemelte: az ügyfelek 63 százaléka digitálisan aktív, ez csak tavaly év vége óta öt százalékkal nőtt, és 80 százalék közelében van a mobilbankot használók aránya.
A lakossági megtakarítási kedv magas szinten van továbbra is: 4617 milliárd forint a csoport lakosságivagyon- és betétállomány-értéke, egy év alatt 21 százalékkal nőtt.
Lezárult az új, negyedik moratórium határideje, tovább csökkent az igénybe vevők száma, az összes lakossági hitelfelvevő 1,5 százaléka jelentkezett be, ez nagyjából ötezer ügyfelet jelent – sorolta. A lakáspiac bővülése a második negyedévben megtorpant, ezért az új lakáshitelek folyósítása öt százalékkal elmaradt 2021 első fél évének eredményéhez képest. A személyi kölcsönök kihelyezése 15 százalékkal nőtt éves összevetésben. A babaváró hitel iránt 17,3 százalékkal csökkent a kereslet 2021 azonos időszakához viszonyítva.
