Szerbia nagyjából harminc százalékát borítják erdők, mely megfelel a globális átlagnak, lényegesen elmarad azonban az európai uniós 38 százaléktól. Most azonban úgy tűnik, pont az orosz–ukrán háborúra válaszul adott nyugati energetikai szankciók mérnek újabb csapást az ország fás területeire. Az európai energiaválság ugyanis Szerbiában is érezteti hatását. Bár az áram ára egyelőre nem emelkedett túlzottan (szeptemberben 6,5 százalékkal drágult), az emberek félnek – nemcsak az árnövekedéstől, hanem az esetleges áramkimaradásoktól is.
Fát – bármilyen áron
Hogy bebiztosítsák a téli meleget, aki csak teheti, fát vesz és raktároz. Egész nyáron óriási forgalom volt a fatelepeken, gyakran többhetes várólisták alakultak ki. Az árak pedig természetesen megállíthatatlanul kúsztak felfelé.
Egy köbméter tűzifa ára most nagyjából száz euró, ami a duplája a tavalyi ötvennek.
A pellettel sem jobb a helyzet. Gyakran száz kilométer távolságról kell rendelni, hogy tüzelőhöz jusson az ember. A megnövekedett kereslet miatt a kormány korlátozta az árát: egy tonnáért legfeljebb 38 ezer dinárt (320 eurót) kérhetnek el a kereskedők, s megtiltották a pellet külföldre szállítását is. Az ügyeskedő kereskedők azonban visszaélnek a helyzettel. A V4NA-nak az egyik fiatal család azt mesélte, hogy pellet vásárlásakor az árusok irreális, hetveneurós kiszállítási díjat számoltak fel tonnánként, ezzel kijátszva az ársapka okozta korlátokat.
Fegyverük is van az erdőirtó bandáknak
A fatelepek, melyek legális erdőgazdálkodásból szerzik a fát, nem bírnak a nyomással. Nincs elég fa, nincs elég favágó. A nyerészkedők pedig kapva kapnak az alkalmon: a korábbinál jóval magasabb szintre ugrott a falopás az országban. A rendőrség adatai szerint az év elejétől augusztus végéig 316 feljelentés érkezett hozzájuk, 253 személy ellen. A falopással leginkább érintett területek a délkeleti Vranje, Leskovac és Nis környéke, valamint a vajdasági Újvidék, ahol a Fruska Gora nevű nemzeti park a leginkább veszélyeztetett.
A falopás régóta jellemző Szerbiára. A rendőrség igyekszik közbelépni, de a bandák sokszor agresszívak, az is előfordul, hogy a lakosokat fegyverrel fenyegetik meg, hogy ne jelentsék a hatóságok felé illegális tevékenységüket. Ez jellemző a koszovói határ környékére is, ahol veszélyes bandák tartják rettegésben a lakosságot.
A falopásért elítélt személyek egyébként a 100 és 25 ezer euró közötti pénzbírság mellett egy és három év közötti elzárást is kaphatnak. A büntetés súlyossága a kivágott terület nagysága mellett attól is függ, hogy nemzeti parkban vagy más, védelem alatt álló erdőben történt-e a szándékos rongálás. A legnagyobb gond azonban az, hogy a rendőrök szeme nem lát be a legsötétebb erdőkbe, a helyiek pedig nem mernek feljelentést tenni.
Csak tessék, csak tessék! – Tűzifát kisbuszról
Idén egyébként már nem csak a nagy bandák garázdálkodnak a szerbiai erdőkben. Sokan „kicsiben” űzik a falopást, az elszabadult árak miatt ugyanis a haszon így sem marad el. Olyat is látni, hogy valaki egy átalakított kisbuszt tömött meg méretes törzsekkel, majd a falvak főutcájára kiparkolva, nyitott hátsó ajtóval árulta a fát. Néhány napja pedig arról érkeztek hírek, hogy egy tinédzserekből álló banda iskolák udvaraiból lopta el a már bekészített tüzelőt. A fiatalokat gyorsan elkapta a helyi rendőrség, a fát pedig visszavitték az oktatási intézményeknek.
Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Europress/AFP)
