A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezelésében kiírt Élvonal Kutatási Kiválósági Program legfontosabb mércéje a pályázat vezető kutatójának korábbi sikeres nemzetközi megmérettetése.
Az elnyerhető támogatás – öt évre akár 350 millió forint – nemzetközi összehasonlításban is versenyképes feltételeket teremt a világszínvonalú kutatáshoz – emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében György László, a tárca innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Az idei felhívásra 6,2 milliárd forint támogatási igénnyel 19 érvényes pályázat érkezett, amelyeket dedikált szakértői testület értékelt. A pályázatok a tudományterületek széles körét felölelik, a kutatási tervek mintegy 80 százalékban a természettudományok területéről, ezenfelül két pályázat a társadalomtudományok területéről érkezett, és egy-egy pályázatot nyújtottak be bölcsészettudományok, valamint műszaki tudományok képviseletében. A korábbi években hirdetett nyertesek szintén a lehető legváltozatosabb tudományterületeket képviselik: matematikai, idegtudományi és fizikai témák éppúgy megtalálhatók közöttük, mint ökológiai, csillagászati vagy nyelvészeti kutatások.
A magyar kormány célja, hogy hazánk 2030-ra a tudomány, a technológia és az innováció területén is Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarország vonzó környezetet jelentsen világszínvonalú kutatási projekteknek is. Az Élvonal program most újabb hárommilliárd forinttal támogatja a jövő felfedezőit – hangsúlyozta György László.
– Létfontosságú, hogy a hazai tudományos életben egyre hangsúlyosabbá váljanak a nemzetközi együttműködések, amelyeket a 2017 óta évenként meghirdetett Élvonal program is ösztönözni kíván. Az Élvonal pályázat sikere, a kutatói részvételének növekedése is bizonyítja, hogy jó úton járunk a hatékony és vonzó kutatási környezet kialakításában – mutatott rá Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese.
A támogatott természettudományi kutatások között kiemelkedő Magyari Enikő (ELTE) pályázata,
akinek kutatásai a múltban lezajlott gyors klímaváltozási események és az ebből következő ökoszisztéma-változások, valamint az életközösségek ezekre adott válaszainak elemzésére irányulnak. A vizsgálatok új távlatokat nyithatnak, és hozzájárulhatnak a jelenkori klímaváltozás hatásainak értékeléséhez.
A molekuláris biológia területén külön említést érdemel Csanády László (Semmelweis Egyetem) pályázata.
Az általa tervezett kutatások lehetővé tehetik új terápiás célok meghatározását és elősegíthetik új, személyre szabott gyógyszerek fejlesztését a cisztikus fibrózis, kolera, magas láz, krónikus gyulladások, cukorbetegség, illetve neurodegeneratív betegségek kezelésére.
Szintén figyelemre méltó a fiatal kutató, Deák-Valkó Orsolya (Ökológiai Kutatóközpont) pályázata,
amely azt vizsgálja, hogy a különböző táji kontextusú és mezőgazdasági területeken hogyan állíthatók helyre a természetes gyepek. Ez nemcsak ökológiai és biodiverzitás-védelmi szempontból, hanem a mezőgazdasági termelés fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú kérdéseket elemző kutatási téma, mivel a mezőgazdasági tájak helyreállításának sikere a jövő záloga is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Katona Vanda)
