Állják a válságot a beruházások

A koronavírus-járvány után a háború és a szankciós politika ismét elhozta a válságos időszakot a világgazdaságban. Magyarország ennek ellenére továbbra is vonzó helyszíne a külföldi vállalatok beruházásainak. Ez is lehetőséget ad arra, hogy fenntartható maradjon a gazdasági növekedés.

Gyõr, 2022. szeptember 27. Az Audi Hungaria Zrt. bővített szerszámgyára az átadó napján Győrben 2022. szeptember 27-én. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

A háború és a brüsszeli szankciók miatt Európát ma súlyos gazdasági recesszió fenyegeti. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap ezt írta a közösségi oldalán:

akkor lehetünk lokális kivétel a kontinentális recesszióból, akkor tudjuk fenntartani a magyar gazdaság növekedési pályáját, ha továbbra is sikeresen ösztönözzük a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi munkahelyteremtő beruházásait.

Lapunk megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy az elmúlt időszakban – a nemzetközi környezet romlásának következtében – mit lehet tapasztalni a hazánkba érkező beruházások területén.

A tárca emlékeztetett: a világjárvány alatt a közvetlen külföldi beruházások globális szinten 42 százalékkal estek vissza, miközben Magyarországon 140 százalékkal nőttek. A háború kitörése és a téves nyugati szankciós politika azóta újra a „feje tetejére állította a világgazdaságot”. Ehhez képest hazánkban az idén augusztusban jelenthette be a kormányzat Magyarország valaha volt legnagyobb beruházását.

Debrecenben a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy háromezermilliárd forint értékben. A fejlesztés kilencezer munkahely létrejöttéhez járul hozzá.

A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy sem a világjárvány, sem a háború nem tudta megtörni a világgazdaságban zajló két alapvető folyamatot. Azaz: az autóiparban elektromobilitási forradalom van, míg a keleti vállalatok egyre nagyobb teret nyernek a világgazdaságban, azon belül pedig Európában. A tárca kiemelte, hogy Magyarország mindkét folyamatot felismerte, és helyesen reagált azokra. Nem véletlenül hangsúlyozta nem egyszer a külgazdasági és külügyminiszter, hogy most, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek. Így különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak.

Hazánkban az autóipar teljesítménye 2010 óta a két és félszeresére emelkedett, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot. Ráadásul nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás.

Magyarország tizenkét évvel ezelőtt indította el a keleti nyitás stratégiáját. Ennek eredményeként ahogy 2020-ban, így az idén is ebből a térségből érkezik a legtöbb beruházás Magyarországra. A sikert mutatja, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export.

Jelenleg ott tartunk, hogy a világon végrehajtott beruházások hetven százaléka mögött keleti vállalatok és keleti tőke, míg a harminc százalékuk mögött nyugati befektetések állnak. A minisztérium közölte azt is, hogy a nagy kínai beruházások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hazánk, a recesszióba hajló európai környezetben egyfajta kivételként, továbbra is növekedési pályán tudja tartani a gazdaságát.

A kormányzat célja, hogy Magyarország erősebben kerüljön ki a válságos időszakból, mint ahogyan belement. Ehhez pedig szükség van a beruházásokra.

Szijjártó Péter a közösségi oldalán megjegyezte azt is, hogy „hiába a rendkívül nehéz európai gazdasági helyzet, az alapvető gazdaság- és társadalompolitikai céljaink feladásáról szó sem lehet! A teljes foglalkoztatás, Európa legalacsonyabb adóinak megőrzése és a leggyorsabb beruházásösztönzési rendszer fenntartása nem lehet kompromisszum tárgya.”

Borítókép: Az Audi Hungaria Zrt. bővített szerszámgyára az átadó napján Győrben 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)