Nem pusztán az infláció alakulása fontos dolog, hanem az is: a gazdaság képes lesz-e a következő időszakban a bővülésre, vagy az lesz, amit az ellenzék és hinterlandja nap mint nap mond: itt van a recesszió! Természetesen a zsugorodás senkinek sem jó, bárki is van kormányon. De erről egyelőre szó sincs: az idei éves átlagos GDP-növekedést már nem 4,5-5,5 százalékra várja a jegybank, hanem 3-4 százalék közelébe. És a jegybank szakértői stábjának prognózisa szerint a következő évben sem „üt be” a recesszió. Igaz, a növekedés üteme mérséklődik: másfél százalékos lehet, jelen tudás szerint. A fentieket összefoglalva így fest a helyzet: az infláció az év végéig tovább emelkedik, szep­tembertől már lassabb ütemben, eközben a gazdasági növekedés lassul.

A külső egyensúly az energiaegyenleg romlása miatt szintén romlik, a folyó fizetési mérleg pedig jelentős hiányt mutat majd. Öröm az ürömben, hogy a jelenlegi problémák mellett a régebbi kihívások enyhültek, háttérbe szorultak. A globális értékláncok súrlódásai, az ellátási problémák például csökkentek.

Miként említettük, korunk ellensége az infláció, amelyet két tényező hajt fel: az élelmiszerárak gyorsan emelkednek, valamint ezen túl az átárazási szándék is nagyon erős az előző évekhez viszonyítva. Továbbá az aszály is emeli a teljes inflációs mutatót.

Természetesen a drágulás a háztartások jövedelmére, így a fogyasztására is hatással van: csökkenést vár az MNB. A gazdaság „hűtése” más területen is megjelenik: az üzleti szféra és az állami szektor beruházásai mérséklődnek, 2023-ban összességében másfél százalékkal. Bár a jegybanki kamatemelési korszak véget ért, a magas, 13 százalékos irányadó ráta a korlátozottabb hitelezésen keresztül ugyancsak hűti a magyar gazdaságot. Jó hír, hogy a jegybank szerint elérhető a kormány új, 6,1 százalékos költségvetési hiánycélja, s az államadósság idén és jövőre is, ha csak kismértékben is, de csökken. Miközben a fordulat a magyar gazdaságban jelentős lesz, addig ez túlnyomórészt nem hazai folyamatoknak tudható be; a külgazdasági kitettségünk hatalmas, így minden negatív hatás nálunk is érvényesül. Ugyanakkor annyi az eltérés a balliberális kormányok gazdaságpolitikája és a jobboldali között, és most röviden fogalmazunk, hogy szó sincs államcsődről és nem kell a Nemzetközi Valutaalaphoz segélyért fordulnunk.

Micsoda különbség!

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a főváros V. kerületében a Szabadság tér 8-9. szám alatt (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)