Jelezte: a 2020-as évtized emlékeztet a 70-es évtizedre, alacsony növekedés, magas infláció és váratlan sokkok jellemezték azt az időszakot. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank elsőként ismerte ezt fel, ahogy a Fed is tette. Matolcsy szerint ezért emelték a legmagasabb szintre az alapkamatot, egy sor kihívás párosul ezzel, kiemelve a folyó fizetési mérleg hiányát. A jegybank a pénzügyi stabilitást is figyelembe veszi a monetáris politikai döntéseknél – tette hozzá.
– Nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál – tette egyértelművé Matolcsy György. Az MNB azonban fenntartja, hogy vissza kell térni az egyensúly és növekedés útjára, amelyről a járvány miatt letértünk.
A jegybank vezetője megismételte azon korábbi kritikáját, hogy a magyar költségvetés letért a közös lengyel–magyar egyensúlyi pályáról. Ezért szerinte most fel kell gyorsítani az átmeneteket Magyarországon, így a digitális, versenyképességi átmeneteket, illetve a felsőoktatás átszervezését. Ehhez azonban tőke kell – hangsúlyozta az MNB elnöke.
Virág Barnabás alelnök azt mondta, elfogadták az új, szeptemberi inflációs jelentést, amelyből kiderül, hogy a fogyasztói árak a következő hónapokban is emelkedő pályán maradnak, viszont 2023-tól az árleszorító hatás egyre erőteljesebb lesz.
Idén 13–14,5, míg jövőre 12–14 százalék között várható az inflációs ütem. A gazdasági növekedés idén három-négy százalék közötti, 2023-ban pedig 0,5-1,5 százalék között lesz az alelnök szerint, de a kockázatok itt lefelé mutatnak.
Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!