Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: 2022-re a korábban vártnál magasabb, 13,5–14,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jeleztek előre az előző prognózis 11,0–12,6 százalék közötti értékével szemben. A fogyasztói árindex jövőre 11,5–14,0 százalékos sávban lehet, majd 2024-ben 2,5–4,0 százalékra lassulhat – idézte a táviratiroda a kamatemelés napján közzétett számokat.
A jegybank igazgatója kiemelte:
a 2023-as fordulat az árak alakulásában egyrészt a globális recessziós ciklusra és a nyersanyagárciklus változására, másrészt a belső kereslet mérséklődésére és a fogyasztási kiadások csökkenésére vezethető vissza.
Rámutatott arra, hogy az élelmiszerek áremelkedése Magyarországon sokkal magasabb volt, mint a régióban és az Európai Unióban. Ennek a hátterében a gyenge termelékenység húzódik meg, ami a külső hatások felerősödését eredményezi. Az emelkedő költségek pedig szinte teljesen beépültek az árakba – húzta alá. Majd megjegyezte azt is, hogy a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők – mint például a rezsiárak módosítása – szeptembertől 2,5-3 százalékponttal emelik meg a havi inflációt egy évig, illetve az aszály további 1 százalékpontot ad hozzá. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a globális inflációs környezet mérséklődik.
Balatoni András megerősítette a jelentés számait, miszerint a gazdasági növekedés a második negyedéves markáns lassulás után idén éves szinten 3-4 százalék között alakulhat; 2023-ban 0,5-1,5 százalék közötti adat várható. A jövő év első fele még gyenge teljesítményt hozhat – áll a legfrissebb Inflációs jelentésben –, ugyanakkor a magyar makrogazdasági fundamentumok kedvezőek, és a külső kockázatok enyhülésével gyors élénkülés indulhat be a második fél évtől – tette hozzá. Az aszály fontos termelési tényező, a gazdaság növekedését a következő időszakban 0,8 százalékponttal visszafogja – hívta fel a figyelmet.
Az igazgató megemlítette azt is, hogy a bizalmi indexek egyelőre markáns, a 2020-as év második negyedévi krízisénél nagyobb romlást mutatnak mind a fogyasztók, mind a vállalatok oldaláról. A vállalatok – a költségeik emelkedése és a növekedési kilátások romlása miatt –, egyre kevesebben terveznek beruházásokat. A beruházási ráta továbbra is magas szinten stabilizálódik, amiben az is közrejátszik, hogy magas a beruházások árindexe: az idei 28,7 százalékos ráta után 27,8 és 27,5 százalék várható jövőre és azt követően, összegezte utalva arra, hogy a globális inflációs környezet mérséklődik – fűzte hozzá.
Balatoni András jelezte, hogy a konjunktúra lassulása a munkaerőpiacon is érződni fog, a munkanélküliség átmenetileg 2023 második feléig emelkedhet; a bérek jövőre az elmúlt évek átlagszintjén nőhetnek. Magyarországon a 4,9 százalékról 6,1 százalékra módosított költségvetési hiánycél elérhető idén, az adósságráta pedig az év végére kis mértékben csökkenhet; 2024-től várható az, hogy a deficit 3 százalék alá csökkenjen, illetve az államadósság nagyobb mértékben csökkenjen – jelezte a jegybank igazgatója.
Az uniós források kérdésében az MNB-nél úgy látják, hogy Magyarország és az Európai Unió álláspontjai közeledtek, ezért a források beérkezésére számítanak. Idén elképzelhető, hogy az előírtnál némiképp kisebb összeg, jövőre azonban annál magasabb folyhat be az államkasszába.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
