Az egyes gazdálkodási tevékenységek során keletkező extraprofitra a közgazdasági irányzatok eltérő definíciót adnak, egyesek egyenesen tagadják a létét is. Az extraprofitra szupernormális hozamként is szoktak hivatkozni, amely az elmúlt évek ágazati átlagnyereségszint feletti mértéket jelenti. Ez a többlethozam rendszerint meghaladja a befektetés által vállalt kockázatszint alapján elvárhatót. Ezt a többletnyereséget (angolul windfall profit, amelyet magyarra „szélfútta nyereségként” lehetne lefordítani) váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereségnek emlegetik a közgazdasági szakmában – mutat rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Hazánkban az extraprofit-különadók a bank- és biztosítási szektort (300 és 50 milliárd forint), az energiaipart (300 milliárd forint), a kiskereskedelmi ágazatot (60 milliárd forint), a telekommunikációs szolgáltatókat (40 milliárd forint), a légitársaságokat (30 forint) és a gyógyszeripart (20 milliárd forint) érintették – sorolja a gazdaságkutató alapítvány összeállítása. A magyar gazdasági szakértők közül többen megkérdőjelezték az extraprofit létét.
Az energiaipari cégek esetében az extraprofit az úgynevezett területi arbitrázs tevékenységből ered - magyarázza a szakmai írás. Ennek lényege, hogy az energiahordozókat a szolgáltatók alacsony költségek mellett termelik ki, illetve olcsó áron szerzik be, majd ezt szállítva drágán adják el egy másik országban. Például a Mol Magyarországon az olcsóbb Ural típusú kőolajat szerzi be és finomítja, amelynek hordónkénti ára az orosz–ukrán háború kitörése óta közel 20 dollárral elmarad az Európában irányadó Brent árfolyamnál. Az Ural típusú kőolajat Oroszországban termelik ki elsődlegesen, míg a Brentet az Északi-tengeren. A kettő között a különbség a keverési arány, előbbi nehezebb, durvább keverék, míg utóbbi világos, finomabb minőségű.
A magyar bankrendszer esetében a kiemelkedő marzsot a lakossági/vállalati betétek és a jegybank által a kereskedelmi bankok tartaléka után felszámított, úgynevezett kockázatmentes kamat közötti különbözet adja elsődlegesen. A járvány miatt megváltozott életmód, az otthoni munkavégzés terjedése jelentős növekedést eredményezett a telekommunikációs ágazatban, az elmúlt két és fél év bizonytalansága pedig túlbiztosítottságot okozott a biztosítóknál. A koronavírus elleni egészségügyi küzdelem pedig a gyógyszeripar fellendülését eredményezte.
Az Európai Bizottság REPowerEU programjának keretében javasolta, hogy a tagállamok ideiglenesen extraprofitadót vezessenek be az összes energiaszolgáltatóra – emlékeztetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány értekezése. A testület javaslata szerint a kirótt adónak nem szabad a piaci versenyt korlátoznia és nem szabad befolyásolnia a hosszú távú energiaárakat. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a tervezet 200 milliárd eurós bevételt eredményezhet a tagállamoknak. A többletforrásokat az orosz energiahordozók függőségének csökkentésére, az energetikai átállásra és a háztartások rezsiterheinek enyhítésére kell felhasználni.
