Navracsics Tibor kifejtette: a magyar operatív programok várhatóan még ez évi brüsszeli elfogadása után 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben pedig 1047 milliárd forinthoz juthat hazánk. Bár azt is jelezte, hogy ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták. „Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését” – mondta, emlékeztetve egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, és jó eséllyel az év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni.
Emlékeztetett, hogy a szintén még uniós tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek csaknem 40 százaléka a klíma-, körülbelül 25 százaléka pedig a digitalizációs célokhoz járulna hozzá.
A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még nem döntött – közölte.
Ezeket vállalta Magyarország
Navracsics Tibor emlékeztetett az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett főbb magyar vállalásokra is, amelyek a következők:
- a munkáját legkésőbb november 19-én megkezdő Integritás Hatóság létrehozása,
- a Korrupcióellenes Munkacsoport átalakítása,
- a korrupcióellenes keretrendszer erősítése,
- az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről,
- a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése, valamint
- az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése.
A Magyarországot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy
még az Európai Bizottság adatai szerint is radikális kifehéredés figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és korrupciós helyzetben.
A szintén a portfóliójába tartozó területfejlesztésről a miniszter kifejtette: a jelenleginél jóval decentralizáltabb fejlesztéspolitikát kell megalkotni, mivel a legszegényebb európai uniós régiók között több magyar is található, ami nagyon magas regionális tagoltságot jelez.
Drasztikusan csökkent a feketegazdaság volumene
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a hazai áfarés már kedvezőbb volt az EU-s átlagnál, sőt ma már az első harmadba tartozunk az uniós tagállamok között. Ezt szolgálta például a online pénztárgépek és számlarendszer, valamint az ekáer bevezetése – sorolta.
Az ÁSZ-elnök előadása szerint Magyarországon drasztikusan csökkent a feketegazdaság mértéke az elmúlt években, s az eltelt évtizedben évről évre nagyobb ütemben nőttek az áfabevételek, mint a fogyasztási kiadások.
Ez az áfabeszedés hatékonyságát, a feketegazdaság visszaszorulását mutatja
– hangsúlyozta. A fekete- és szürkegazdaság további lehetséges eszközei között említette a deregulációt, azaz a túlszabályozottság csökkentését.
Így látják a magyarok a korrupciót
Az elemzést bemutató Mráz Ágoston Sámuel kritizálta a Transparency International által évről évre kiadott korrupciós mérőszámot, amely Magyarországról egyre kritikusabb képet mutat. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a módszertani probléma az, hogy a Transparency International jelentése szakértői véleményeken alapul, az így kapott eredmény pedig szöges ellentétben áll a magyar gazdaságot jellemző objektív adatokkal, például az egy főre jutó GDP emelkedésével és a csökkenő áfaréssel. A Nézőpont ezért rendre elkészít egy olyan közép-európai közvélemény-kutatást, amelynek során egyebek mellett arra kíváncsiak, van-e a megkérdezettnek olyan ismerőse, aki a fizetését részben vagy egészben zsebbe kapja. Az eredmények szerint Magyarországon idén háromból ketten válaszolták azt, hogy nincs, ami a régiós átlag fölötti érték. Az is kiderült, hogy tízből heten úgy érzik, ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, nem éri támadás a hivatalos szervek felől.
Sőt, Közép-Európában Magyarországon a legnagyobb a hatóságok iránti bizalom. Azzal az állítással, miszerint aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat, a válaszolók 38 százaléka értett egyet, ami jóval alacsonyabb, mint például a 2008-as adat. Ennél egyébként csak Ausztriában és Csehországban mértek pozitívabb értéket.
A korrupció elleni állami küzdelem „percepciós indexe” egy 0-től 10-ig tartó skálán hazánkban 4,2-es értéket mutat, aminél magasabbat Észtországban, Ausztriában és Lettországban mutattak ki a közvélemény-kutatások – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: (Fotó: Teknős Miklós)
