Ilyen ütemben várja az uniós források érkezését a kormány

A kormány továbbra is azzal számol, hogy az Európai Bizottság az év végéig elfogadja a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus magyar operatív programjait, az első pénzek érkezését pedig 2023-ra várja a kabinet – közölte a területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Stiftung Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián – írja a VG.

Nézőpont Fotó: Teknős Miklós

Drasztikusan csökkent a feketegazdaság volumene

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a hazai áfarés már kedvezőbb volt az EU-s átlagnál, sőt ma már az első harmadba tartozunk az uniós tagállamok között. Ezt szolgálta például a online pénztárgépek és számlarendszer, valamint az ekáer bevezetése – sorolta.

Az ÁSZ-elnök előadása szerint Magyarországon drasztikusan csökkent a feketegazdaság mértéke az elmúlt években, s az eltelt évtizedben évről évre nagyobb ütemben nőttek az áfabevételek, mint a fogyasztási kiadások. 

Ez az áfabeszedés hatékonyságát, a feketegazdaság visszaszorulását mutatja

– hangsúlyozta. A fekete- és szürkegazdaság további lehetséges eszközei között említette a deregulációt, azaz a túlszabályozottság csökkentését.

Így látják a magyarok a korrupciót

Az elemzést bemutató Mráz Ágoston Sámuel kritizálta a Transparency International által évről évre kiadott korrupciós mérőszámot, amely Magyarországról egyre kritikusabb képet mutat. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a módszertani probléma az, hogy a Transparency International jelentése szakértői véleményeken alapul, az így kapott eredmény pedig szöges ellentétben áll a magyar gazdaságot jellemző objektív adatokkal, például az egy főre jutó GDP emelkedésével és a csökkenő áfaréssel. A Nézőpont ezért rendre elkészít egy olyan közép-európai közvélemény-kutatást, amelynek során egyebek mellett arra kíváncsiak, van-e a megkérdezettnek olyan ismerőse, aki a fizetését részben vagy egészben zsebbe kapja. Az eredmények szerint Magyarországon idén háromból ketten válaszolták azt, hogy nincs, ami a régiós átlag fölötti érték. Az is kiderült, hogy tízből heten úgy érzik, ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, nem éri támadás a hivatalos szervek felől.

 Sőt, Közép-Európában Magyarországon a legnagyobb a hatóságok iránti bizalom. Azzal az állítással, miszerint aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat, a válaszolók 38 százaléka értett egyet, ami jóval alacsonyabb, mint például a 2008-as adat. Ennél egyébként csak Ausztriában és Csehországban mértek pozitívabb értéket. 

A korrupció elleni állami küzdelem „percepciós indexe” egy 0-től 10-ig tartó skálán hazánkban 4,2-es értéket mutat, aminél magasabbat Észtországban, Ausztriában és Lettországban mutattak ki a közvélemény-kutatások – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: (Fotó: Teknős Miklós)