Az Európai Unióban szeptemberben 10,9 százalékra gyorsult az infláció, így már második hónapja 10 százalék felett tartózkodott a pénzromlás dinamikája. Az EU átlagos inflációjánál nagyobb ütemű volt az árnövekedés hazánkban (20,7 százalék) és régiónk országaiban (például Csehországban 17,8, Lengyelországban 15,7, Romániában 13,4 százalék), illetve a balti államokban (Észtország 24,1, Lettország 22,0, Litvánia 22,5 százalék). A magyar infláció a negyedik legmagasabb volt a balti államok rátái mögött – állapítja meg Erdélyi Dóra szenior elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Európai inflációs körkép összefoglalójában.
A Nyugat-Európa tagállamaiban mért árnövekedési ütem (például Franciaország 6,2 százalék, Olaszország 9,4 százalék) és a kelet-közép-európai, illetve balti régió országainak inflációs rátái közti jelentős eltérések mögött több ok áll: az országonként eltérő árszabályozások, a később csatlakozott tagállamok bérfelzárkózása, a fogyasztói kosárban nagyobb súllyal szereplő, jelentősen dráguló energia- és élelmiszerárak. Továbbá a nyugat-európai tagállamok inflációjában jelentősebb mértékkel esnek a latba a szolgáltatások árai, amelyek az elmúlt időszakban kevésbé drágultak, mint a termékek.
A maginfláció (az az inflációs mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól) az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja. A maginfláción kívüli tételek árainak gyorsulása először csak a fő inflációs mutatókat érintette közvetlenül az EU-ban, majd ahogy tartósabbá vált az áremelkedés e tételeknél, úgy gyűrűzött át az alapvető termékek és szolgáltatások áraiba, megjelenve a maginflációs mutatókban is. A kelet-közép-európai és balti államok maginflációja áll az uniós rangsor élén, amelyek közül kimagaslik Magyarország Csehországot követve – hangsúlyozza a szenior elemző.
Várakozása szerint rövid távon – az év hátralevő hónapjaiban – még emelkedik az infláció, fokozatos lassulásra 2023-tól lehet számítani az inflációban.
Az IMF az Európai Unió átlagára 2022-ben 9,2 százalékos, 2023-ban 6,8 százalékos átlagos pénzromlási ütemet jelez előre. Magyarországon is azzal lehet kalkulálni, hogy kismértékben tovább gyorsul még az infláció az év utolsó hónapjaiban, majd 2023 első felétől először kisebb mértékben, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat az árnövekedési ütem.
Az inflációt az Európai Unióban leginkább az élelmiszerárak, a háztartási energiaárak és a közlekedésre fordított összegek mozgatták. Így van ez Magyarországon is, lévén hogy a külkereskedelmi forgalmunk zöme, 70-75 százaléka az EU és azon belül az eurózóna tagállamaival zajlik.
A lakosság körében végzett közvélemény-kutatások egyébként általában magasabb érzékelt inflációról számolnak be, mint amiket a statisztikai hivatalok publikálnak. Több – általában pszichológiai – ok közül fontos tényező, hogy a leggyakrabban vásárolt termékek árai határozzák meg elsősorban az érzékelt, személyes inflációt, amelyek legtöbb esetben az élelmiszerek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Lang Róbert)
