„Ilyen, ha egy országot baloldali kormány vezet: a német kormány minden decemberi rezsiszámlát kifizet” – írta ki közösségi oldalára Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke.
A szankciós politikával súlyosbított energiaválság és az orosz–ukrán háború következményeként Németország is óriási bajba került. A német cégek jó része már nem tudja kifizetni a rezsiszámláját, sok vállalkozás csökkentette a termelését, míg mások felfüggesztették a működésüket. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége megkongatta a vészharangot. A kormánynak lépnie kellett, hogy ne kerüljön teljesen padlóra az Európai Unió legerősebb gazdasága. Ezért Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy megfékezik a földgáz, a távhő és az áram drágulását. Ezt a lépést a kormány hitelből finanszírozott, kétszázmilliárd eurós programjának részeként vezetik be.
– Augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek – közölte Gyurcsány Ferenc 2006 júniusában még miniszterelnökként. A Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke tette mindezt akkor, amikor nem volt háború, nem volt energiaválság a környezetünkben.
A megszorításokat a balliberális kormányzás felelőtlen politikája indokolta. Ekkor derült ki az is, hogy elmaradnak a meghirdetett adócsökkentések, amelyek helyett emelkedtek a közterhek és új adónemek léptek életbe. Az akkori kormány később végleg lemondott a hatósági árszabályozásról, aminek következtében folyamatosan emelkedett az energia ára. Ezzel oda jutottunk, hogy 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ez azt jelentette, hogy azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot. Azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Azaz: ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre.
Az Orbán-kormány 2013 januárjában léptette hatályba a rezsicsökkentés politikáját. Előtte azonban már 2010 nyarán jött az ármoratórium, amellyel maximálták az energiáért elkérhető díj mértékét. A szocialista párt folyamatosan támadta az intézkedést, elhangzott az a mondat is, amely szerint „a rezsicsökkentés a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi”.
– Magyarországon a háztartási gázköltségek messze a legalacsonyabbak. Orbán Viktor miniszterelnök számos olyan megállapodást kötött Oroszországgal, amelyek alacsonyabb áron biztosítják a szállításokat – írta szeptemberben a Financial Times, miután a brit lap összevetette az európai gázárakat.
Az Európai Unió statisztikai hivatala pedig a minap tette közzé a felmérését, amely arra világított rá, hogy az unióban egyedül Magyarországon nem növekedtek a lakossági villamosenergia- és földgázárak. Az összesítés 2022 első fél évének árait vetette össze országonként 2021 azonos időszakával.
– A kormány kitart a rezsicsökkenést mellett, ami azt jelenti, hogy minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül – emlékeztetett Orbán Viktor az Országgyűlés szerdai ülésén a lassan tíz éve hatályban lévő szabályozás eredményére.
Borítókép: Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (Fotó: Mirkó István)
