Kisebb lett a várakozásoknál a szeptemberi külkereskedelmi hiány

Az export euróban számított értéke 28, az importé 33 százalákkal nagyobb volt idén szeptemberben az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 570 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 15, az importoldalon 6,5 százalékkal nőtt – hozta nyilvánosságra a szeptemberi külkereskedelmi termékforgalom első becslését ma a Központi Statisztikai Hivatal.

2022.02.10. Budapest Elektromos szállítók kamion, konténer, árúszállítás, vasút Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

A várakozásoknál kisebb, 652 milió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben szeptemberben, lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően igen robosztusan, 27,5 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 32,8 százalékkal emelkedett az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 570 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 82 millió euró deficithez képest. 

Az első kilenc hónapban 19,6 százalékkal nőtt az export, míg 29,7 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 8153 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 5707 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2446 millió euró többlettel szemben.

Az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat –  fogalmazott a közleményükben Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője kifejtette: az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. 

Az energiaegyenleg önmagában 6,445 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első nyolc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 85 százalékáért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. 

Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is negatív irányba befolyásolhatja.  

Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott. 

A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően

 – jelezte Suppan Gergely. 

A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 8-8,2 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen gyengülhet a vásárlóerő. 

A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege – fűzte hozzá  Magyar Bankholding vezető elemzője.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emeli ki, hogy a szeptemberi külkereskedelmi adatok felemás képet mutatnak. Az import euróban számított értéke jobban növekedett, mint az exporté, amelyben elsősorban a cserearány romlásának, a drága energiaáraknak van szerepe. Emiatt a külkereskedelmi hiány éves alapon jelentősen nőtt, ugyanakkor az augusztusi rekordnak már csak a felén állt. 

Ebben nagy szerepe lehetett a gázárak mérséklődésének. Viszont az adatból az is látszik, hogy a külkereskedelmi egyensúly helyreállítása még nehéz feladat lesz: bár ezt segítheti az exportteljesítmény növekedése vagy a csökkenő beruházások miatt az import mérséklődése, de annak összességében az energiaárak normalizálódása a legfontosabb feltétele. Ez azért is szükséges, mert a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan nem maradhat az idénre várható magas szinten. Itt jelentős javulásra van szükség, amely a gazdasági folyamatok alapján várhatóan be is következik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)