Véghajrához közeledik a hazai agrártámogatási rendszer átalakítása

Feszes tempóban zajlik az agrártámogatási rendszer végrehajtásának előkészülete, a cél, hogy jövő tavasszal zökkenőmentesen adhassák be az egységes kérelmeket a gazdálkodók – mondta Nagy István agrárminiszter a lapunknak adott interjúban. Hangsúlyozta: több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. A miniszter a drasztikusnak mondható élelmiszer-áremelkedésről is szót ejtett. Véleménye szerint az inflációt a háborús szankciók feloldása fékezheti meg, az energiaválság miatt elszabadult árak ugyanis az élelmiszer-termelés minden szegmensére súlyos terhet rónak.

20211214 budapest nagy istvan agrar miniszter havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Közös célunk, hogy 2023 tavaszán az új rendszerre történő átállást követő első kérelembeadási időszak a körülményekhez képest zökkenőmentes lehessen a gazdálkodók számára, hiszen végső soron az egész rendszer az ő mindennapi munkájukat hivatott támogatni. Ne feledjük, összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP stratégiai terv ötéves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik.

– Hogyan tudnak felkészülni a gazdálkodók az új források felhasználására?

– Terveink szerint november végétől az érintettek megismerhetik a közvetlen támogatások nemzeti végrehajtási szabályainak első változatait, amelyeken azt követően már a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel közösen dolgozhatunk tovább. A kollégáim ugyanakkor már a nyár elején megkezdték a tájékoztatást. Számos előadáson, képzésen, munkaértekezleten ismertették az érdeklődőknek azokat az új szabályokat, amelyekről már korábban szakmai megegyezés született Brüsszellel, illetve amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak az őszi munkákat megelőző gazdálkodói döntések meghozatalához. A tárca honlapján már elérhetők az új rendszerrel kapcsolatos tájékoztatók. A következő hetekben, hónapokban országszerte különböző gazdafórumokon ismertetjük majd a tudnivalókat, képzést kapnak a falugazdászok és közérthető kiadványok magyarázzák el a termelőknek a támogatási rendszer változásait.

– A korábbi ciklusokhoz mérten óriási összeg áll hazánk rendelkezésére az előttünk álló években. Az intézményrendszer felkészült a források kezelésére, a pályázatok lebonyolítására?

– Már az elmúlt két évben is jelentős összegben hirdettünk meg pályázatokat és ítéltünk oda támogatásokat az agrárium számára. Az ehhez kapcsolódó létszámbővítés már korábban megtörtént. Ez a kapacitás a következő években is megvan. Ezenfelül az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés is elkezdődött és jelenleg is folyamatban van. A források hatékony felhasználása ugyanis minden szereplő közös érdeke.

– Mire kell figyelniük a gazdálkodóknak?

– A termelők a megszokott módon jövő tavasszal nyújthatják be az egységes támogatási kérelmeiket, amelynek segítségével a legtöbb terület- és állatalapú támogatási jogcím elérhetővé válik számukra.

Ez tucatnyi támogatási formát érint, éves szinten több száz milliárd forint értékben, így most a gazdálkodóknak és az intézményrendszernek is az ezekhez kapcsolódóan megváltozott feltételek vagy új támogatási formák alkalmazására való felkészülés jelenti a legfontosabb feladatot.

– Nagy sikerként könyvelhető el, hogy Brüsszel még időben, a támogatási ciklus kezdete előtti hónapokban elfogadta a stratégiai tervet. Jelenthet ez versenyelőnyt a többi tagállammal szemben?

– Magyarország 13. tagállamként érte el azt a fontos mérföldkövet. Nyilvánvaló, hogy minél később van elfogadott terve egy tagállamnak, annál kevesebb ideje marad a felkészülésre. A tagállamok között elfoglalt helyezésnél viszont magyar szempontból sokkal fontosabb az a tény, hogy megszületett a megállapodás. Így a hazai agrárium szereplőinek alapvető fontosságú támogatások sorsa biztosított. Nagyon fontos az is, hogy a hivatalos jóváhagyást követően erőforrásainkat teljes egészében a 2023-as, első kérelembeadás előkészítésére fordíthatjuk.

Az agrárminiszter szerint a legfontosabb feladat, hogy a jövő évi egységes kérelmek benyújtása zökkenőmentes legyen. Fotó: Havran Zoltán

– Míg a gazdák többsége az új agrártámogatási rendszerrel van elfoglalva, a vásárlók leginkább az élelmiszerek árának folyamatos emelkedése miatt aggódnak. Milyen arányban indokolja a drágulást a termelői árak emelkedése, s milyen arányt képviselnek az élelmiszerárak emelkedésében más tényezők?

– Rendkívüli időket élünk. A szomszédban háború zajlik, az elhibázott szankciós politika miatt az elmúlt egy évben az árak növekedése meghaladta a húsz százalékot. Az energia mellett a legjelentősebb mértékben az élelmiszerek ára nőtt, átlagosan negyven százalékkal. A termelői árak alakulása valóban meghatározó ebből a szempontból. A mezőgazdasági termelők költségei is magasabbak lettek, hiszen az árszínvonal általános emelkedése őket is érinti. Ráadásul az idén rendkívüli aszály sújtotta a mezőgazdaságot, ami nemcsak a termények, hanem a takarmányok árán keresztül is beszivárog az élelmiszerpiacra. 

A termelői árak mellett azonban az energia, a csomagolóanyagok, valamint a szolgáltatások drágulása, köztük a szállítási költségek is erősen befolyásolják a fogyasztók kosaraiba kerülő termékek árát.

– Mit gondol, mi szabhat gátat az általános inflációnál is jóval magasabb áremelkedésnek az élelmiszerpiacon?

– A szankciós politika miatt energiaválság alakult ki az Európai Unióban, ami az energiahordozók árának drasztikus emelkedésével jár együtt. Amíg ezek az elhibázott szankciók hatályban vannak, addig az infláció megállíthatatlan.

Szankciós felárat kell ugyanis fizetni az energiáért, ami megjelenik az élelmiszeripari üzemek termelési költségeiben és a szállítási költségekben, ezáltal az élelmiszerárakban is. Mindezek súlyosan befolyásolják a magyar családok mindennapjait. Ha a szankciós politika változna, az energia ára akár a felére is csökkenhetne, ami kedvezően hatna az élelmiszerárakra is.

– A kormány az árstop bevezetésével igyekszik felvenni a kesztyűt a drágulással. Nemrég két újabb termékkörrel bővült az árstopos élelmiszerek köre. Miért épp a burgonya és a tojás került a hatósági árplafon alá?

– A Központi Statisztikai Hivatal októberben mért éves adatai szerint az élelmiszerek közül a tojás ára emelkedett a legnagyobb mértékben, majdnem 88 százalékkal. Ez a körülmény már önmagában is indokolttá tette a beavatkozást. Azt is látni kell, hogy a hatósági áras körbe már korábban bevont élelmiszerekhez hasonlóan mind a tojásra, mind a burgonyára igaz, hogy a lakosság élelmezése szempontjából ezek különös jelentőségű élelmiszerek.

– Elképzelhető, hogy a következő hónapokban újabb áruk kerüljenek be ebbe a csoportba?

– A kormányzat folyamatosan figyelemmel követi a piaci helyzet alakulását, különös tekintettel az élelmiszerek árára. Ahogy eddig is, a jövőben is meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, amennyiben azokat az emberek megélhetésének védelme indokolja.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Havran Zoltán)