A kirótt különadók típusa és mértéke között vannak eltérések. míg például hazánkban szektoronként egy keretösszeget határoztak meg, addig a legtöbb országban nyereségarányos az adóteher. Emellett az adómérték is jelentősen eltér, míg Spanyolországban az energiaszolgáltatóknak 1,2 százalék (a bankoknak pedig 4,8 százalék), addig a másik szélsőértéknek számító Görögországban 90 százalék. A 40-50 százalékos szint tekinthető tipikusnak.
A legtöbb országban az adóalap meghatározásakor nem különítették el az energiahordozók áremelkedésének hatását a normális profitszinttől.
A Romániában és Spanyolországban bevezetett rendszert egyfajta jövedéki adónak is lehet tekinteni, míg az olasz modellben olyan tényezők befolyásolják az adóterhet, amelyekre nincs hatással az áremelkedés (vállalatok összeolvadása, részesedésszerzés). Több országban felmerült a kritika az extraprofit adóztatásával, hogy kettős adóztatást eredményez, ami szembemegy az Európai Unió adóztatási irányelveivel. Olaszországban bíróságon is megkérdőjelezték az intézkedés alkotmányosságát.
Eltérő megoldások, de a cél ugyanaz
Belgium, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia hivatalosan is bejelentette, illetve lépéseket is tett a különadók bevezetésére. Ezzel szemben a francia parlamentben leszavazták az erre irányuló törekvéseket. Hazánk mellett Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság már be is vezette az ágazati különadókat. Csehországban és Lengyelországban eddig csak nyilvánosságra hoztak ezzel kapcsolatos tervezeteket, amelyek megvalósítása még nem eldöntött. Spanyolországban már a másodkörös extraprofitadó bevezetését tervezik, mivel az Európában elsőként bevezetett, a sok kivételnek köszönhetően csak igen szűk körre vonatkozott. Szeptember elsejei hatállyal a román kormányzat kiterjesztette a – Spanyolországhoz hasonlóan már 2021-ben bevezetett – különadók időtartamát és az adókötelesek körét. Ezentúl nemcsak az energiatermelőkre, hanem a beszállítókra és terjesztőkre is vonatkozik a különadó. Nyolcvanszázalékos illeték sújtja az eladási ár átlagot meghaladó részét. Az Egyesült Királyságban az ideiglenes megszorítás tizenkét hónapig tart majd, és 25 százalékos többletadó terhet ró az olyan brit nagyvállalatokra, mint például a Shell, illetve a BP. Az előbbi vállalat nyeresége idén megduplázódott, utóbbié pedig megháromszorozódott. Emellett az oroszországi befektetések szankciók miatti elakadása veszteségeket is okozott, az árplafont alkalmazó országokból való ideiglenes kivonulás mellett. A brit kormány egy éven belül ötmilliárd fontos beszedett pénzmennyiséggel számol. Magyarországon idén július elsején mutatták be a különadókat, amelyeket 2022-ben és 2023-ban kell befizetni, az idei és a tavalyi pénzügyi év eredményei nyomán.
Borítókép: Német gyógyszeripar (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!