Jó néhány év eltelt azóta, hogy elkezdődött a közétkeztetés reformja hazánkban, a minőségi megújulás pedig, ha lassú ütemben is, de végre megvalósulhat. A kormányzat 2014-ben forradalmi szabályozást vezetett be a területen, amelynek a szándéka az volt, hogy a közétkeztetés a népegészségügyi prevenció egyik zászlóshajója legyen.
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet betartásának hatósági ellenőrzését a járási hivatalok végzik. A szakemberek az elmúlt évben összesen 1137 főző- és tálalókonyhát vizsgáltak meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sem tétlen, az ellenőrzések mellett a Minőségvezérelt közétkeztetés programmal is hozzájárul a közétkeztetés minőségéhez.
A programban a Nébih már több mint kilencezer főzőkonyhai és több mint 6300 tálalókonyhai minősítést végzett
– derült ki Nagy István agrárminiszter írásbeli válaszából, amelyet egy képviselői kérdésre adott. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az ellenőrzései során vizsgálja a teljes folyamatot a beérkező alapanyagok átvételétől egészen az étkeztetésig. Az alapanyagoknál kiemelt jelentőségű a megfelelő szállítás, a nyomon követhetőség, a mennyiségi és a minőségi áruátvétel.
Az idén megkezdődött a közétkeztetési konyhák egységes szempontrendszer alapján történő táplálkozás-egészségügyi minősítése. Az eredmények összehasonlíthatók, s így elősegítik a közétkeztetés színvonalának javulását, ezáltal még egészségesebb, változatosabb menüsorok kerülhetnek a jövő nemzedék asztalára. Kedvező irányba formálható az étkezési kultúrájuk, hiszen az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb eleme a helyes táplálkozás” – közölte a miniszter.
A Nébih 2015 októberében kezdte el a közétkeztetési főzőkonyhák tesztüzemi ellenőrzését, majd 2016 szeptemberétől a tálaló- és melegítőkonyhák élelmiszer-biztonsági és -minőségi szempontok szerinti minősítését. A tesztüzemi rendszert 2017 nyarán élesítették, így azóta folyamatosan minősítik a menzákat. Ez helyszíni szemlékre épül, amelyek előre nem egyeztetett, váratlan időpontban zajlanak. Így történik ez azokban az esetekben is, amikor a minősítést a közétkeztetési szolgáltatást nyújtó létesítmény kezdeményezi. A vizsgálat a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül bármikor megtörténhet.
Az ellenőrzéseknek nincs közvetlen hatósági következménye, a szakemberek ugyanakkor a termékeken kívül a tevékenységet, a létesítményt, a minőséget és az élelmiszer-biztonságot garantáló dokumentumokat is megvizsgálják.
A Nébih szerint a minősítés legfontosabb célja, hogy az fejlesztő és javításra ösztönző legyen. Éppen ezért a feltárt problémák alapján egyénre szabott szakmai javaslatokat adnak a konyha üzemeltetőjének a javításokra. Tapasztalataik szerint ennek alkalmazása a következő minősítéskor jobb teljesítményt eredményez. A hatóság a főző- és tálalókonyhák listáját is elérhetővé tette, így a fogyasztók a Nébih honlapján könnyen tájékozódhatnak arról, hogy egy-egy menza átlagos, átlag alatti vagy épp kitűnő eredménnyel ment át a vizsgán. A hatóság tapasztalatai szerint megfelelő munkaszervezéssel, odafigyeléssel, az ismeretek felfrissítésével a hibák többsége javítható. Az ilyen visszásságok aránya jóval meghaladja azokét, amelyeket csak valamilyen új beruházással, fejlesztéssel lehet orvosolni.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
