Ugyanakkor kérdéses, milyen mértékben lehet betartatni az ársapkát. Ezt a terv megalkotója, a G7 országcsoport úgy képzelte el, hogy a drágább szállítmányoktól megtagadnának alapvető szolgáltatásokat, mint például a biztosítást – tette hozzá a lap.
Ugyanakkor nincs garancia, hogy a szabályokat nem kerülik meg például az orosz olaj „újracsomagolásával”, netán kapcsolt melléküzletekkel, és előfordulhat, hogy az olaj mégis eljut az európai vevőkhöz, csak akár a mostaninál is magasabb áron.
Ami Magyarországot illeti, sikerült korábban kiharcolni, hogy az embargó alól mentességet kapjanak a régiónk számára tengeri kikötők hiánya révén egyedül lehetséges csővezetékes szállítások. Az európai kínálat változásai, az olaj, illetve az olajtermékek ára azonban a magyar energiaszámlára is befolyást gyakorolhat, különösen ha további importra szorulunk.
Hogy alakulhat a világpiaci ár?
Az európai olajembargó csak egyike az olajpiacot söprő, az árakat alakító nagy szeleknek.
Az olajár legutóbbi esése jelentős részben annak volt betudható, hogy nemcsak a fejlett országokban erősödnek a recessziós félelmek a jegybanki kamatemelések közepette, hanem a hatalmas kínai gazdaságot illetően is növeli az aggodalmakat a szigorú járványpolitika, ami ellen a napokban tüntetések is zajlottak.
Az olaj ára kedden menten majdnem két dollárt ugrott – a Brenté 85 dollár fölé –, amikor erősödtek a remények, hogy Peking lazít a járványszabályain.
A VG szerint a másik nagy kérdés, hogy mit tesz az olajtermelő országok OPEC+ csoportja – amely nem feltétlenül figyeli szimpátiával a fejlett államok árkorlátozó törekvéseit sem – az árzuhanás után, amelynek a megfordulását az is okozta a Saxo Bank elemzői szerint, hogy
a nagy és a véleményük szerint indokolatlan zuhanással szembesülve az OPEC+ megfontolhat egy nagyobb kínálatcsökkentést jövő heti tanácskozásán.