Az olajszállítási bizniszben érintett Ciprus, Málta és Görögország a javasoltnál is kisebb sapkát szeretne, vagy pedig valamiféle kompenzációt a szektort érő károkért.
Nincs megegyezés. A jogszabályszövegeket jóváhagyták, az árral azonban Lengyelország továbbra sem tud egyetérteni
– idézett egy diplomatát a hétfői egyeztetés befulladása után ugyancsak a Reuters.
A vélemények annyira távol vannak egymástól, hogy diplomaták szerint még csak időpontot sem szabtak az újabb tárgyalásokra. Pedig december 5-én az ármechanizmusnak már életbe kellene lépnie – írja a VG.

Miért akarták elkerülni a teljes embargót?
Ha tehát az olajársapka helyett az embargó lép életbe, az egy olyan verziót jelent, amit Európa – egyébként Washington javaslatára – el akart kerülni.
Oroszország ugyanis nem kevesebb, mint az egytizedét szolgáltatja a világ napi 100 millió hordó körüli olajtermelésének, és ha ebből csak néhány százalékpontnyi kiesik, az hatalmas emelkedést okozhat az olajárakban.
Jelen pillanatban, miután az olaj ára az elmúlt hetekben beszakadt – a Brenté például majdnem 100 dollárról 80 környékére –, a Brüsszel javasolta plafon az oroszok számára valóban nem jelentene változást, mert az orosz Ural ára nem magasabb.
Ha viszont a sapka révén kegyetlenül megfaragnák az orosz olaj árát, két aggodalom is adódhat.
Amennyiben kevesebb olaj kerül a világpiacra, az felhajthatja az árakat.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!