A home office helyett a hibrid munkavégzésé a jövő?

Az, hogy a pandémia kényszere nélkül is működőképes-e egy cég esetében az otthoni munka, rengeteg összetevő függvénye. A hazai helyzet vegyes a home office szempontjából: van olyan vállalat, ahol épp most állnak át a havi egyszeri bejárásra, máshol pedig heti két napra hívják vissza a kollégákat. A munkavállalói vagy a munkaadói akarat a meghatározóbb?

20200907 Dunaharaszti Home office. Otthoni munka. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az Apple-nél már tavaly szeptember óta heti három napot, idén március elejétől a Disney-nél heti négy napot a munkahelyükön kell tölteniük azoknak az alkalmazottaknak, akik eddig otthonról dolgoztak. A Twitternél Elon Musk szintén tavaly novemberben tette kötelezővé a heti 40 órás irodai jelenlétet – erre reagálva többen fel is mondtak a vállalatnál. Ebből is látszik, hogy bár lehet a home office végét hirdetni a fentiekhez hasonló gigacégek döntései alapján, de

az otthoni íróasztalt nem javasolt máris feltenni a Marketplace-re. A helyzet ugyanis korántsem fekete vagy fehér. 

Egy skandináv bázisú nemzetközi cég magyar egységénél dolgozó középvezető elmondása szerint náluk az ötven százalék home office, ötven százalék irodai munka az elfogadott, ami két-két és fél nap munkahelyi jelenléttel jár. Valóban haza lehet menni a nap közepén, de az sem kap figyelmeztetést, aki két napban értelmezi a határozatot. A rendelkezés nem a home office iránti ellenérzésekről szól, hanem a cég iránti kötődés kialakításának és fenntartásának fontosságáról.

A csapatkohézió a – nemzetközi és hazai kollégákat is irányító – magyar vezető szerint már attól is érezhetően jobb, hogy egy-két napot személyesen találkoznak. 

Lojálisnak lenni, a márka által fontosnak tartott értékeket, üzeneteket átérezni is sokkal könnyebb irodai környezetben, mint az otthoni nappaliban vagy dolgozószobában. Komócsin Laura business coach megerősíti, hogy azok a dolgozók, akik a pandémia időszakában, az utóbbi három évben csatlakoztak egy céghez, és jelentős időt töltöttek home office-ban, sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, mert nem alakult ki bennük erős kötődés sem a vállalat, sem a kollégák iránt. 

Mennyire épült be a cégek életébe a Covid által kikényszerített home office? 

Egy nemzetközi telekommunikációs cég hazai részlegének munkavállalója arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a cégnél folyamatosan monitorozzák a dolgozók jóllétét. Ebből is adódik, hogy a home office mérséklése nem egyfajta büntetés, hanem igény, amely a dolgozóktól is érkezik. – A home office-napok korlátozása számtalan összetevő függvénye. Bizonyos munkakörök (például áruházi pénztáros vagy autószerelő) esetében fel sem merül a távmunka lehetősége. Máshol a pandémia miatt, tehát kényszer hatására megoldható volt, de kevésbé hatékonynak bizonyult, a harmadik kategóriánál pedig megoldható és hatékony is – mondja Komócsin Laura.

Szerinte például egy kreativitást igénylő marketinges csapat sokkal inspirálóbban tud együtt gondolkodni, ha személyesen találkoznak. A megbeszélés után a kávéautomatánál vagy ebéd közben is tovább tudnak beszélgetni, ott is eszükbe juthat egy még jobb ötlet. Az ügyfélszolgálati munkatárs, a programozó, a könyvelő vagy az adatrögzítő viszont tökéletesen el tudja látni a feladatát otthonról is. Komócsin Laura hozzáteszi: kérdés persze a dolgozó személyisége (introvertált vagy extrovertált), és az is, hogy a főnök milyen vezetőtípus (erős kontrollt gyakorol, ami a láthatósággal, jelenléttel együtt jár, vagy bizalmat ad a munkatársaknak és önálló időbeosztást).

Az általunk megkérdezett középvezető elárulta, céges belső felméréseik szerint a home office-ban dolgozók arról számolnak be, hogy kevesebbet betegek és órákat spórolnak a közlekedésen, hátrányként említették viszont, hogy reggel leülnek a laptopjuk elé, és estig ott is maradnak, azaz a munkát nehéz keretek közé szorítaniuk. 

Globális szinten ennél a vállalatnál az eddigi home office-időszak magasabb pénzügyi és teljesítménymutatókat hozott, tehát tény, hogy a munkavégzés hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi években. Mégis visszahívják két napra a kollégákat, mert a már említett lojalitást érzik sérülni, ami nagyon fontos számukra.

Tény az is, hogy sokan, főleg a fiatalok, akik mondjuk nem olyan kényelmes körülmények között, apró szobákban élnek, megunták az otthoni magányt, és szívesen bejárnak a munkahelyükre a találkozások öröméért is. 

Pláne, hogy bizonyos vállalatok igyekeznek kifejezetten csábítóvá tenni az irodai környezetet: gyümölcsnapokkal, péntek esti pubbal, csocsóbajnoksággal, rendelhető számítógépes játékokkal. Szerveznek jógaórákat is az irodába, vagy az ezerfős karácsonyi bulit rendezték meg az irodaházban.

Átalakult a vállalatok munkakultúrája, vagy inkább visszatér a régi rendszer?  

Amikor egy cég központi rendeletet ad ki a home office új szabályozásáról, az korántsem jelenti azt, hogy nincsenek külön megegyezések bizonyos munkakörökben dolgozókkal. Ez lehet átmeneti is – mondjuk hat-kilenc hónap –, például mert a munkavállalónak ápolásra szoruló családtag ellátását kell megoldania, hogy újra be tudjon járni, vagy egy költözést kell lebonyolítania ahhoz, hogy ne raboljon el tőle túl sok időt az új felállás miatti bejárás.

Léteznek annyira felkapott munkakörök (elsősorban az IT területén), amelyek esetében a munkavállaló diktálja a feltételeket, és a munkaadó kénytelen alkalmazkodni, hogy megtartsa az illetőt. 

Pozíció alapján is súlyozhatnak a vállalatok, például a vezetőknek be kell járniuk, de a pénzügyeseknek nem. 

– Van olyan IT-s kollégám, aki két éve nem kapcsolta be a kameráját, esetében külön tanácsot kellett kérnem, hogyan kezeljem ezt a passzív-agresszív viselkedést – mondta kérdésünkre egy középvezető. Nem ritka, hogy a vállalatok a dolgozók mentális és fizikai támogatásával is komolyan foglalkoznak, így coach, pszichológus és pénzügyi tanácsadó áll a rendelkezésükre. Meglepően sokan veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat (a céges edzőtermen vagy az ingyenes meditációs applikáción kívül), nemcsak a home office miatt, hanem az infláció, a gazdasági nehézségek okán is. 

Bár jelenleg a visszahívás trendje látszik erősebbnek, Komócsin Laura épp most dolgozik együtt egy olyan hazai pénzintézettel, amely a havi egyszeri bejárásra áll át. 

– Ők kifejezetten olyan munkavállalókat keresnek, akiknek ez a munkahelyi kultúra testhez álló. Képesek az önálló munkavégzésre, precízek, nincs nagy igényük a közösségi együttlétre. Persze ez azzal is jár, hogy akik az irodai jelenlétet kedvelik, azoktól el fognak köszönni. Nagyon különböző élethelyzetűek a munkavállalók minden cégen belül, és miután megtapasztalták az irodai és a távmunkát is, tudják, melyikben érzik jól magukat. Azért is olyan nagy a mozgás mostanában, mert eltérő aránnyal, de mindkettőre van lehetőség, ez hozza a váltás szándékát is magával – mondja Komócsin Laura.

Az egyre gyakoribb hibrid felállással együtt jár, hogy a vezetőknek meg kellett tanulniuk kezelni, összehangolni ezt a típusú munkakultúrát. 

Erre a tréningek, képzések folyamatosak, és az olyan kezdeményezések, amelyek során például egy vezető érzékennyé válhat arra, hogy a tőle százötven kilométerre dolgozó kollégájával mentális problémák vannak. Ha elsírja magát valaki az online megbeszélésen, annak az okát távolról nem olyan könnyű dekódolni. Bizonyos cégek munkatársai 24 órán át hívható segélyszolgálati telefonszámot is kaptak, ahol akár a demotiváltságukról, akár az elszigeteltségből adódó problémáikról is beszélgethetnek szakemberrel.

A hibrid munkavégzéssel az irodaházak kialakítása miatt is foglalkozni kell. Valószínűleg a jövőben egy iroda legnagyobb erénye az átalakíthatóság lesz: ha pár mozdulattal tárgyalóból közösségi tér vagy több munkaállomás hozható létre, és ehhez alkalmazkodik a világítás, a fűtés, az árnyékolás, azt értékelni fogják a bérlők.

Borítókép: Illusztráció (Havran Zoltán)