A többi között azt igyekezett bizonygatni Gyurcsány Ferenc a minapi évértékelő beszédében, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt Magyarország elvesztette a szuverenitását. Ezzel szemben a valóság az, hogy éppen a balliberális hatalomgyakorlás idején veszített jelentősen az ország az önállóságából.
Ennek egyik ékes példája az volt, amikor 2008 őszén Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól összesen több mint 25 milliárd dollárnyi pénzügyi védőhálót kapott. Az esemény külföldön is nagy visszhangot váltott ki, így például a francia Le Monde 2008 novemberében azt írta, hogy Közép-Európában Magyarország a legsérülékenyebb. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy „Magyarország már korábban is kitűnt rossz mutatóival: több évi költségvetési lazaság után, a megszorító politika miatt lassult a növekedés és jövőre már egyszázalékos recesszió várható. Az eladósodással szembenézve Magyarország a külső piacok kiszolgáltatottja lett. A válsággal lassultak a befektetések, esett a forint, a kör bezárult”. A csőd közelbe jutott országban a „láncolat rémálomba fordulhatott volna”, ha nem segítenek a nemzetközi pénzügyi intézetek.
Azt se felejtsük el, hogy a védőhálóért cserébe megszorítások özöne zúdult a lakosságra és a hazai vállalatokra. A tempót a Nemzetközi Valutaalap diktálta, az ország pedig elveszítette gazdasági mozgásterének jó részét.
Az ország szuverenitását a mértéktelen kiárusítás is gyengítette: a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 között mintegy 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak. Egymás után hirdették meg eladásra a megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, de értékesítették a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától, ahogy a Budapest Airporttól is. A közműcégeket is privatizálták, garantált nyereség biztosítása mellett. Mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy semmi és senki nem szabott gátat az energiaárak folyamatos emelkedésének, ahogy a devizahitelek korszaka is sokaknak nehezen feledhető nehézségeket okozott.
A kiárusítás következményeiről korábban azt is megírtuk, hogy így is óriási maradt az államháztartás hiánya, a deficit rendre meghaladta a három százalékot, 2006-ban például elérte 9,3 százalékot is.
Ráadásul folyamatosan nőtt az államadósság. A baloldali kormányzás alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna.
