A világjárvány és a háború csak egyetlenegy világgazdasági folyamatot nem tudott derékba törni, ez pedig nem más, mint az autóipari forradalom. Ez pedig arról szól, hogy az autógyártás áttér az elektromos meghajtásra. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai alapján míg a 2019-ben regisztrált új autók körében az alternatív meghajtású járművek aránya még csupán mintegy tíz százalék volt, 2021-ben ez a hányad már több mint negyven százalékra emelkedett.
Lapunk korábban felhívta a figyelmet a kormány konvergenciaprogramjára, amely külön fejezetben foglalkozik a területtel. Ott olvasható, hogy az elektromos járművek gyártása során az akkumulátorcellák a hozzáadott érték mintegy negyven százalékát teszik ki, ezért is kedvező, hogy a lítiumion-akkumulátorok gyártási kapacitása a világon Európában nő a gyorsabban.
A legfrissebb előrejelzések szerint a kontinens részesedése ebben a globális gyártási üzletágban a 2020-as kilenc százalékról 2030-ra 33 százalékra emelkedik. Ebben pedig Magyarország kiemelkedő szerepet játszik.
Beszámoltunk arról is, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül hazánkban lesz jelen gyártókapacitással a három nagy német prémiumautó-gyártó márka, a Mercedes, az Audi és a BMW. Mindez magával hozta azt is, hogy a világ legnagyobb, elektromos autókhoz való akkumulátort gyártó vállalatai ide telepítik beruházásaikat. Így tett a kínai CATL is, melynek debreceni fejlesztése Magyarország valaha volt legnagyobb, mintegy háromezermilliárd forint összértékű beruházását jelenti. Ez összességében mintegy kilencezer új munkahely létrehozását teremti meg. A világ legnagyobb akkumulátorgyártója ráadásul hatalmas nemzetközi verseny nyomán, két és fél év tárgyalás után választotta hazánkat második európai üzeme felépítésére. Ez olyan mértékű fejlesztés, amely az elmúlt tíz év öt legnagyobb zöldmezős beruházása közé tartozik Európában. Ez ellen tüntetnek most a kormányzattal szemben álló politikai erők.
