Kázmér 2024. március 4.
logo
Hollandiában a járvány miatt a munkavállalók több mint fele végezte otthonról is a munkáját

Így alakult a home office hazánkban és a többi uniós államban

Kiss Gergely
2023.04.03. 10:15
Így alakult a home office hazánkban és a többi uniós államban

Magyarországon is emelkedett a távmunka és az otthoni munkavégzés aránya az elmúlt időszakban, de nem haladta meg az uniós átlagot. Az élen Hollandia és Svédország áll, míg Bulgária és Románia zárja a sort.

A távmunka, illetve a home office a koronavírus-járvány hatására vált elterjedtebbé Magyarországon. A részmunkaidővel és az önfoglalkoztatással együtt ez is atipikus foglalkoztatási formának számít. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezek a megoldások – a munkahelyteremtés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett – az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz megfelelően igazodnak, akkor elősegíthetik a foglalkoztatottság és a versenyképesség együttes növelését. Ezért több uniós kezdeményezés támogatja ezek elterjedését.

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése rámutatott, hogy 2020 előtt a foglalkoztatottak kis aránya dolgozott távmunkában vagy home office-ban, 2010-ben még mindössze 2,7 százalékuk. A járvány hatására megváltozott helyzetben, a munkaerőpiaci zavarok kezelésére 2020 tavaszán a munkáltatók jelentős része lehetővé tette az otthoni munkavégzést azokban az esetekben, melyben a feladatellátás ebben a formában is biztosítható volt.

A járvány hullámzásával párhuzamosan a távmunkában dolgozók aránya folyamatosan változott, de 2020 egészére (8,4 százalék) nézve is háromszorosa volt a megelőző tíz év átlagának (2,8 százalék). 

Az egyes régiók ágazati struktúrában is megmutatkozó különbségei miatt a növekedés más-más mértékben érintette az ország különböző részeit. Míg Budapesten 21 százalék volt az így dolgozók aránya, a legkevésbé érintett Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön mindössze 4,1 százalék. 

A statisztikai hivatal jelezte azt is, hogy 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is a járvány és az annak következtében bevezetett korlátozások hullámait követte az otthoni munkavégzés alakulása. A távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya 2021-ben összességében kilenc százalékra nőtt, ezen belül a fővárosban 27 százalékra emelkedett, de a többi régióban is – ahol a részesedés jelentősen elmarad a budapestitől – többszöröse volt a 2019. évi értéknek.

Az elemzésben az is olvasható, hogy jellemzően a szolgáltatószektorban van lehetőség az ilyen formájú munkavégzésre. Ezen belül 2021-ben az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában vagy home office-ban. 

Őket követték a szakmai, tudományos vagy műszaki tevékenységet folytatók, valamint a pénzügyi és biztosítási terület munkavállalói. Szintén ágazati adottságok miatt a mezőgazdaságban dolgozók végezték a munkájukat legkisebb arányban távmunkában vagy home office-ban – az ezen a területen dolgozók mindössze 0,8 százaléka.

Érdemes nemzetközi kitekintést tenni. Az Európai Unió nem közöl adatot kifejezetten a távmunka vagy home office kapcsán, hanem együttesen publikál minden otthoni munkavégzési formáról, beleértve azokat is, akiknek a munkája nem feltételez számítógép-használatot. Ilyenek például a varrási tevékenységet végzők – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. A rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó, járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészében. Így 2020-ra 15 százalékról 21 százalékra, majd 2021-re 24 százalékra. A számokból kiderül, hogy 2019-ben Svédországban és Hollandiában dolgoztak a legtöbben otthonról (38, valamint 37 százalék), míg Bulgáriában és Romániában a legkevesebben, mindössze a foglalkoztatottak 1,1 és 1,4 százaléka.

Két évvel később Hollandiában már a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (54 százalék), őket követte Svédország 46 százalékkal. A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak (6,5, valamint 6,6 százalék). Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot.

Munka és magánélet egyensúlya: új szelek fújnak a munkaerőpiacon

A cégeknek be kell látniuk, már nem a csocsóasztal fogja meggyőzni a jelöltet, hanem egy olyan gesztus, mint például a kispapák, kisgyermekes családok iránti fokozott figyelem, a rugalmasabb munkaidő vagy épp a home office lehetősége – véli Molontay Patrik fejvadász.

 

Borítókép: Jellemzően a szolgáltatószektorban éltek a megváltozott lehetőségekkel (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.