Így alakult a home office hazánkban és a többi uniós államban

Magyarországon is emelkedett a távmunka és az otthoni munkavégzés aránya az elmúlt időszakban, de nem haladta meg az uniós átlagot. Az élen Hollandia és Svédország áll, míg Bulgária és Románia zárja a sort.

20200319 Budapest A koronavírus-járvány idején otthonról, azaz a Home Office-ban sokan dolgoznak. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

A statisztikai hivatal jelezte azt is, hogy 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is a járvány és az annak következtében bevezetett korlátozások hullámait követte az otthoni munkavégzés alakulása. A távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya 2021-ben összességében kilenc százalékra nőtt, ezen belül a fővárosban 27 százalékra emelkedett, de a többi régióban is – ahol a részesedés jelentősen elmarad a budapestitől – többszöröse volt a 2019. évi értéknek.

Az elemzésben az is olvasható, hogy jellemzően a szolgáltatószektorban van lehetőség az ilyen formájú munkavégzésre. Ezen belül 2021-ben az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában vagy home office-ban. 

Őket követték a szakmai, tudományos vagy műszaki tevékenységet folytatók, valamint a pénzügyi és biztosítási terület munkavállalói. Szintén ágazati adottságok miatt a mezőgazdaságban dolgozók végezték a munkájukat legkisebb arányban távmunkában vagy home office-ban – az ezen a területen dolgozók mindössze 0,8 százaléka.

Érdemes nemzetközi kitekintést tenni. Az Európai Unió nem közöl adatot kifejezetten a távmunka vagy home office kapcsán, hanem együttesen publikál minden otthoni munkavégzési formáról, beleértve azokat is, akiknek a munkája nem feltételez számítógép-használatot. Ilyenek például a varrási tevékenységet végzők – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. A rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó, járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészében. Így 2020-ra 15 százalékról 21 százalékra, majd 2021-re 24 százalékra. A számokból kiderül, hogy 2019-ben Svédországban és Hollandiában dolgoztak a legtöbben otthonról (38, valamint 37 százalék), míg Bulgáriában és Romániában a legkevesebben, mindössze a foglalkoztatottak 1,1 és 1,4 százaléka.

Két évvel később Hollandiában már a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (54 százalék), őket követte Svédország 46 százalékkal. A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak (6,5, valamint 6,6 százalék). Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot.

Borítókép: Jellemzően a szolgáltatószektorban éltek a megváltozott lehetőségekkel (Fotó: Havran Zoltán)