– Szerbia tőle független tényezők miatt kénytelen elszenvedni a pénzromlást és annak következményeit – mondta a pénzügyi tárca vezetője. Sinisa Mali hangsúlyozta: az infláció fő okozója az orosz–ukrán háború, mely a nyersanyagok árának ugrásához vezetett. Hozzátette, a Szerbiai Nemzeti Bank is ugyanazokat az intézkedéseket foganatosította, melyeket a világ nagyhatalmainak központi bankjai, vagyis megemelte az alapkamatot, hogy a monetáris politika eszközeivel enyhítse a helyzetet.
Gazdasági elemzők is egyetértenek a szerb kormány prognózisával. Úgy vélik, hogy az infláció kívülről jött, s a háború, valamint a szankciók következménye volt.
Ivan Nikolic közgazdász szerint bár a háború továbbra is tart, látni olyan tényezőket, melyek az infláció csökkenését hozhatják a következő hónapokban.
– A behozatali termékek átlagos ára hónapról hónapra esik. Igaz ez az élelmiszerekre, a nyersanyagokra, a félkész termékekre. Mindezek ára harminc–ötven százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezek az árak hamarosan a fogyasztói árakon is éreztetik majd hatásukat – magyarázta Nikolic. – Mindez a monetáris politika intézkedéseinek eredménye – tette hozzá. Mint jelezte, a kamatlábak megemelkedtek, a pénz ára megnőtt, ez pedig oda vezetett, hogy az embereknek kevesebb pénzük lett.