Az elmúlt évben csaknem 42 százalékkal több, mintegy 68 ezer tonna kínai méz érkezett az EU-ba, ráadásul a vámmentesség miatt az olcsó ukrán méz is lefelé nyomja az árakat. Az elmúlt években már sokan kongatták a vészharangot a Távol-Keletről érkező, zömmel silány hamisítványnak minősülő „mézek” miatt, mára azonban olyan méreteket öltött a kínai dömping, ami rövid idő alatt bedöntheti az uniós mézágazatot.
A folyamat nem most kezdődött: az EU a világ második legnagyobb mézfelvevő térsége, a magyar mézet tíz éve még korlátlanul el lehetett adni az unióban. Az olcsó, de bizonyítottan hamis kínai méz megjelenése egyre inkább kiszorította a valódi mézet a piacról, a mézkiszerelők az utóbbi években pedig már csak a termékeik feljavításához használták a magyar, a spanyol vagy épp a román mézeket. A nagy nyugat-európai cégek ugyanakkor az uniós mézet is egyre inkább az olcsó, harmadik országokból – főként Ukrajnából származó – mézre cserélték, ezzel pedig tönkretették az EU mézpiacán felépített árrendszereket, ami nagyban érintette Magyarországot is.
A tavaly áprilisi nagybani felvásárlási árakhoz képest az idén csaknem negyven százalékkal csökkent az akácméz nagybani felvásárlási ára itthon. Ilyen árakon csak azok a méhészek adják el a mézet, akiket a hiteleik törlesztése erre rákényszerít. Emiatt az elmúlt egy évben gyakorlatilag lebénult az uniós mézpiac, a közösség termelői nem tudják értékesíteni a terméküket, a raktárakban tonnaszám áll a kiváló minőségű, organikus európai méz. Ám a boltok polcain egyre inkább az olcsó ukrán mézzel „hígított” kínai hamisítvánnyal találkozni.
A kémiailag machinált termékek már a magyar üzletláncokban is megjelentek. Miközben az előző évtized szigorú ellenőrzéseinek köszönhetően sikerült elérni, hogy a boltok kínálatában csak valódi, többségében magyar méz legyen, mára alaposan megváltozott a piac. A hazai mézkiszerelő vállalkozások egy része a kínai mellett szintén problémás török mézet használ. A kevert mézek zöme így kerül a polcokra, a vevőknek pedig fogalmuk sincs róla, hogy amit a pénzükért kapnak, az valójában nem a méhek, hanem a vegyészek terméke.
– Az áruházláncok üzletpolitikája egyértelmű, minél olcsóbb mézet akarnak venni a beszállítóktól, hogy busás haszonnal eladják azt – mutatott rá Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A szakemberek évek óta bizonygatják, hogy a kínai méz nem valódi, a brüsszeli döntéshozók azonban eddig nem akartak hinni a független vizsgálatok eredményeinek. Az Európai Bizottság ezért Kaptárakból elnevezéssel másfél éve összehangolt mézvizsgálatot indított: 15 tagországban – köztük Magyarországon is – összesen 320 mintát gyűjtöttek be. Az egy évig tartó vizsgálat eredményei pedig világosan rámutattak, hogy a kínai mézek többsége hamis.
Az egyesület honlapján megtalálható jelentés szerint a boltokban kapható, kínai mézet tartalmazó mézkeverékek 74 százaléka nem valódi. Úgy tűnik azonban, hogy a kínaiak most konkurenciát kaptak, ugyanis a Törökországból érkezett mézek 93 százaléka nem felelt meg a kritériumoknak.
Bross Péter szerint azonban a termékek ellenőrzése és kiszűrése is egyre nehezebb. A kínai vegyészek naprakészek, s ha egy vizsgálati paramétert bevezetnek az EU-ban, fél évvel később már olyan terméket dobnak piacra, ami az új kritériumnak is megfelel. A megoldás kulcsa mégis a szigorú ellenőrzésekben rejlik.
Az elnök szerint minden egyes unión kívülről érkező mézet meg kell vizsgálni, s ha kiderül, hogy hamis, szankcionálni kell az importőröket és a mézkiszerelő vállalkozásokat is, nevüket pedig nyilvánosságra kell hozni.
– Ki kellene söpörni a hamis mézeket a piacról, ám erre sajnos nem látni fogadókészséget. Ezért végtelenül elkeseredett a hazai és az uniós méhésztársadalom – jegyezte meg Bross Péter.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
