Lantos Csaba beszélt arról is, hogy jelenleg 4750 megawattnyi naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt az ipari, 1700 a háztartási méretű napelemekből származik.
A klímastratégiában Magyarország azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra 6,5 gigawattnyi napelemes kapacitás lesz, de ezt "minden bizonnyal túlszárnyaljuk", számítások szerint addigra 10 gigawatt lesz. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000-6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában – magyarázta.
Jelenleg Magyarországon 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást, ilyen például a hidrogéntechnológia – húzta alá.
További két, kelet-magyarországi helyszínen építenek három kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi blokkot 1600 megawatt összteljesítménnyel – tette hozzá. Erre azért is szükség van, mert bár becslések szerint Magyarország primer összenergia-felhasználása a következő évtizedekben inkább csökkenni fog, de a szerkezete átalakul. Jelenleg a teljes energiafelhasználás körülbelül 20 százalékát teszi ki az áramfogyasztás, ez 50 százalékra nőhet – mondta.
A K+F projekt költsége 5,6 milliárd forint volt, amelyből 2,5 milliárdot tett ki az állami támogatás.
Nyitókép: Rosta Tibor / MTI
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!