Újabb elemzés erősíti meg, hogy az orosz kőolajra kivetett uniós szankciók ellenére bizonyos kiskapukon keresztül az orosz nyersolaj feldolgozott formában mégis eljut Európába. A Makronóm Intézet írása visszaidézi: az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán az orosz nyersolajra és olajtermékekre a Nyugat behozatali tilalmakat és korlátozásokat vetett ki, hogy csökkentsék Moszkva jelentős, a GDP 5-10 százalékát kitevő, csak az invázió kezdete óta 244 milliárd eurót elérő olajbevételeit.
A nyers kőolaj, majd a finomított kőolajtermékekre bevezetett, szinte teljes importtilalom mellett az EU és a G7 országai Ausztráliával kiegészülve 2022. december 5-ével 60 dollár/hordó értékű ársapkát vezettek be a tengeren szállított orosz (Ural típusú) kőolajra. Az érték felülvizsgálatára kéthavonta van lehetőség, erre azonban eddig még nem került sor. A nyugati vállalatok így nem szállíthatnak olyan orosz kőolajat, amelyet az ársapka felett értékesítettek, és nem is nyújthatnak az ilyen szállítmányokra biztosítást vagy kölcsönt. A szankciók Oroszország exportbevételeinek komoly, napi 160 millió eurós csökkenéséhez vezettek, és a nyugati politikai kommunikáció is előszeretettel hangoztatja az intézkedés eredményességét.
A visszaesés azonban időszakosnak bizonyult: áprilisra Moszkva már az ársapka bevezetése óta elért legnagyobb olajbevételt könyvelhette el.
Az orosz árbevétel-növekedés hátterében egyrészről az Ural olaj árának áprilisi időszakos emelkedése, másrészről pedig az ársapka rendelkezéseinek betartása körüli hiányosságok állnak.
Ázsiai mosodaországok
Ilyen hiányosságnak számítanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az orosz kőolaj mégis eljuthat a nyugati országokba. Az ársapkát bevezető országok ugyanis növelték a finomított olajtermékek importját azokból az államokból, amelyek az orosz nyersolaj legnagyobb importőreivé váltak: ide tartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is. A felsorolt öt országot a finn CREA kutatóintézet elemzése „mosodaországoknak” nevezte el, mivel nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, a saját üzemeikben feldolgozzák azt, majd az így „tisztára mosott” olajtermékeket értékesítik, többek közt a Nyugatnak is. Ez jelenleg legális módja az olajtermékek exportjának a szankciókat bevezető országok irányába, mivel a termék származási helyének jogilag az az ország minősül, ahol a nyersolajat feldolgozták.
Az invázió kezdetét követő egy évben a tengeri úton a mosodaországokba importált orosz nyersolaj mennyisége 140 százalékkal nőtt a megelőző 12 hónapos időszakhoz képest.
Az ársapka bevezetése óta ez az öt ország fogadja Oroszország nyersolajexportjának mintegy hetven százalékát, amelynek köszönhetően az orosz olajexport volumen júniusban már a napi 3,8 millió hordót is elérte, ami 15 százalékkal magasabb, mint az ukrajnai inváziót megelőző 12 hónap átlaga.
Mind mennyiség, mind érték alapján a kínai finomított olajtermékek nyugati importja ugrott meg a legnagyobb mértékben, messze a történelmi szintek fölé emelkedve. Mindazonáltal, Kína már a szankciókat megelőzően is jelentősen növelte olajtermék-kivitelét: 2022 negyedik negyedévében elérte a 2,9 millió tonnát, ami 150 százalékkal volt magasabb a 2022. átlagos negyedéves értékénél. Az ársapka-koalíció ebből az öt mosodaországból az orosz invázió utáni egy évben a megelőző évhez képest tízmillió tonnával (26 százalékos növekedés), értékben 18,7 milliárd euróval (nyolcvanszázalékos növekedés) több finomított olajterméket importált.
A legtöbb olajterméket (20,1 millió tonnát) az EU vásárolta fel 17,7 milliárd eurónyi áron.
Az orosz nyersolajból finomított termékek tehát a szankciók ellenére utat találnak a nyugati piacokra, még akkor is, ha a mosodaországok nem csak orosz nyersolajat dolgoznak fel és értékesítenek tovább.
A jelenlegi helyzet végső soron minden szereplő számára elfogadható, még ha nem is kellemes: a nyugati politikai elit a belső közvélemény felé kommunikálhatja azt, hogy tesz valamit, még akkor is, ha az kevés eredménnyel jár. Ugyanakkor az energiaválság előtti időszaknál drágábban jutnak hozzá az európai országok a kritikus fontosságú olajtermékekhez, ami komoly versenyképességi hátrányt jelent.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)
