Közel húszezer vállalkozás még ma is cipeli a szankciós energiakrízis terheit – mutat rá a Világgazdaság elemzése. A lap cikke – amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakértője és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára jegyez –, annak a javaslatnak a hátterét járja körül, amelyet nemrég Parragh László, az MKIK elnöke terjesztett a kormány elé.
A kamarai elnök arra kérte ugyanis a kabinetet, hogy fontolja meg a fix áras szerződések azonnali felülvizsgálatát és piaci árszinthez igazítását. A kérdéskört azóta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által koordinált Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma is megvizsgálta.
A Világgazdaságban megjelent elemzés emlékeztetett arra, hogy a háborús konfliktus és az energiahordozókra kivetett szankciók következtében egész Európában, így Magyarországon is jelentősen megemelkedtek az energiaárak az elmúlt évben. A tőzsdei gázár 2022. augusztus végén 300 euró/megawattóra feletti szintre emelkedett, míg a villamos energia tőzsdei ára 650 euró/megawattóra felett tetőzött.
A szakértők szerint a pánik egyértelmű volt. Azt azonban, hogy a kialakult krízis mennyi ideig és milyen mértékben nyomja majd rá a gazdaságok teljesítményére a bélyegét, nem lehetett előre pontosan látni. A helyzetet súlyosbította, hogy az energiaár-robbanás a hazai piacon egybeesett a gáz- és villamosenergia-újraszerződések időszakával.
Számos vállalat annak érdekében, hogy az energiaárak okozta bizonytalanságtól némiképp szabaduljon, és tervezni tudja a 2023-as üzleti évét, fix áras energiaszerződést kötött a magas energiaárak kellős közepén. Az akkori piaci körülmények között mindezt egy kockázatmérséklési beavatkozásként tették. Így azonban az energiakereskedők által ajánlott szerződéses ár hatására a tavalyi év végén és az idei év elején a cégek többsége azzal szembesült, hogy energiaköltségeik a többszörösére ugrottak a korábbi években megszokottakhoz képest.
Számos vállalat az év elején kénytelen volt elfogadni a kereskedők által kínált szerződéses árakat, ezen döntésüket pedig az is erősítette, hogy kezdett egyfajta pánikhangulat kialakulni a szektorban, hogy vagy ilyen magas áron szerződnek, vagy nem tudnak majd energiát vételezni, és ez a termelés, illetve a szolgáltatásnyújtás leállását jelentette volna.
Az idén azonban hirtelen ütemben elkezdett csökkenni a gáz és a villamos energia ára, így azok a vállalkozások, amelyek fix áras szerződéssel rendelkeznek, komoly veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Az MKIK és a GFM szakértői rámutattak: az energiaárak gyakorlatilag nemcsak a háború előtt tapasztalt szint alá, hanem a 2021 októberében látott szint alá csökkentek, aminek örülnek azok a vállalatok, amelyek változó áras szerződéssel rendelkeznek, miközben akik rossz időszakban kötöttek fixált áron szerződést, elképzelhető, hogy a piaci ár többszörösét fizetik ki.
Becslésük szerint több tízezer vállalkozás jelenleg is jóval a piaci árak felett vásárol villamos energiát. Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését, de a tudatos tervezést és a fejlesztési elképzelések korlátozását is maga után vonja, ezáltal rontja az ipari termelési adatokat, veszélyezteti a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt.
Emellett ráadásul az infláció normalizálódását is akadályozza az, hogy számos vállalat a hatályos szerződése alapján az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe. A kamarától érkező piaci jelzések alapján az állam – ahogy az elmúlt időszakban is jellemző volt – jelenleg is folyamatosan nyomon követi a vállalatok energiaköltségeinek alakulását, és felméri, elemzi a gazdasági hatásait, hiszen mára már világos, hogy az energiaárak stimulálása kulcsfontosságú transzmissziós csatornává vált.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
