Tavaly is óriásit kaszáltak az orosz milliárdosok

Itt a lista, amely bemutatja az orosz üzletembereket, akik a legnagyobb osztalékban részesültek.

A Forbes közzétette annak az ötven orosz üzletembernek a listáját, akik a legnagyobb osztalékban részesültek cégeik tavalyi eredménye után. A listavezető a második legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil fő részvényese, Vagit Alekperov lett 155,7 milliárd rubellel (1 rubel=3,87 forint). A lista második helyezettje a bányászati és kohászati Norilsk Nickel elnöke és társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin lett, akinek  osztalékbevétele a kiadvány szerint 149 milliárd rubel volt. A harmadik helyen az XTX Markets-alapító Alekszander Gerko állt, a kereskedelmi társaság alapítójának osztalékbevétele 141 milliárd rubel körül alakult. A negyedik és az ötödik helyen a Novatek földgáztermelő, illetve a gázfeldolgozó és petrolkémiai Szibur társtulajdonosai, Leonyid Mihelson és Gennagyij Timcsenko álltak 104,1 milliárd rubel és 82,9 milliárd rubel osztalékbevétellel. A Forbes megjegyezte, hogy sok nagyvállalat nem fizetett osztalékot 2022-re, így az előző évi listán szerepeltek közül többen kikerültek, miközben 23 új résztvevő bekerült – ismertette a távirati iroda. 

Úgy tűnik, hogy a nyugati szankciók ellenére nincs okuk túl sok panaszra az orosz milliárdosoknak. A Magyar Nemzet több cikket is írt arról, hogy az embargós intézkedések olyannyira nem kényszerítették térdre Oroszországot, hogy továbbra is ömlik az orosz olaj Európába. A Bloomberg írása nemrégiben emlékeztetett arra, hogy még decemberben az Európai Unió szinte minden tengeri kőolajimportot megtiltott Oroszországból. Két hónappal később kiterjesztette a tilalmat a finomított üzemanyagokra. Ezek a szabályok azonban nem állítottak akadályokat olyan országok elé, mint India. Így ezek vehetnek olcsó orosz nyersolajat, hogy például gázolajat készítsenek belőle, és felár ellenében szállítsák vissza Európába.

A szankciók következményeként tehát a huszonhét tagú közösség továbbra is Oroszországtól vásárol, csak közvetítőkön keresztül. Azaz: hosszabb útvonalon és drágábban.

A Kpler elemző cég vezető elemzője is jelezte, hogy az orosz olaj a szankciók ellenére is visszatalál Európába. Indiának ennek köszönhetően felfutott a nyugatra irányuló üzemanyagexportja. Az uniónak a szankciók következményeként alternatív forrásokra van szüksége, miután hátat fordított a korábbi legnagyobb beszállítójának, Oroszországnak. Ez viszont éppen azzal a hatással járt, hogy megnőtt a kereslet az orosz olajra. 

Az európai finomítók között megnőtt a verseny, minden érintett vállalat szeretne hozzájutni az olcsó nyersolajhoz. Lényegében jelenleg illegálisan érkezik Európába az orosz energiahordozó.

– Hónapok óta nyilvánvaló, hogy az olajszankciók megbuktak. Oroszország új kínai és indiai vásárlókat talált, amelyek a beszerzett energia egy részét tovább értékesítik Európába. Az oroszok így többet exportálnak, mint a háború kezdete óta bármikor, a kínaiak és az indiaiak olcsóbb energiával működtetik gazdaságukat és közvetítői hasznot tesznek zsebre, a számlát pedig az európaiak fizetik – mondta a minap Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)