A maradék kettő viselkedése még abszurdabb. Ezek a vállalatok továbbra is Svájcban működnek és az exportnyilvántartás szerint továbbra is nagy mennyiségű orosz üzemanyagot vásárolnak – egyes szállítmányok esetében az árplafon fölötti áron – de egyszerűen letagadják az adatok hitelességét. A nyugati hatóságok pedig nem igazán tudnak mit kezdeni a helyzettel, hiszen nincs olyan saját, hiteles adatforrásuk, ami alapján az energiakereskedők ellenében érvelhetnének.
– De ha lenne, akkor sem állna érdekükben eljárást indítani. Mivel Európa továbbra is importra szorul, amit a jelenlegi feszes üzemanyagpiacon máshonnan aligha lehetne kielégíteni, éppen a szankciók megkerülése teszi lehetővé az ellátás biztosítását. Ráadásul senkinek sincs kétsége afelől, hogy abban a pillanatban, amikor az eljárás ötlete felmerülne, az Európában maradt két vállalat is azonnal szedné a sátorfáját. Így minden marad úgy, ahogy van: Oroszország exportál, az új ázsiai vevők és az élelmes energiamultik nyerészkednek, Európa pedig fizet – tette hozzá Hortay Olivér.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!