Abban összhang van mind a kormány, mind a jegybank és a piaci elemzők között, hogy fordulat állt be az infláció alakulásában. Bár a mutató most még csak szerényebb ütemben mérséklődik, az idei év hátralévő részében már visszatérhet az elfogadhatóbb sávba. Jövőre pedig még látványosabb lesz a javulás. Ezen a téren egyébként a kormány számol a nagyobb értékkel a 2024-es hat százalék körüli várakozásával, ennél ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az MBH Bank elemzői is alacsonyabb értéket várnak. Az előbbi a 3,5–5,5 százalék közötti tartományt valószínűsíti, az utóbbi szakértői pedig ennek az alsó harmadába, 3,9 százalékra teszik a fogyasztóiár-index éves átlagát.
Az magától értetődik, hogy a lakosságot az ország általános gazdasági helyzetéhez képest sokkal jobban érdekli, miként alakulnak a fogyasztási cikkek árai. A kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó tárcavezetői, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is optimistábban nyilatkoznak az őszi inflációs számokról. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak júliusban egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kerültek kevesebbe. Az illetékes miniszterek egybehangzóan azt mondják, idén ősszel már tíz százalék alá csökken, azaz egy számjegyűvé szelídül az infláció.
Az áremelkedés letöréséhez nagymértékben hozzájárult a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszere is, különösen az élelmiszerek fogyasztói árainak esetében. Annak hatására valóságos árverseny alakult ki a hazánkban működő élelmiszer-eladással is foglalkozó áruházláncok között.
