A magyar kiskereskedelmi szektornak fontos szerepe van a hazai gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a kiskereskedelemben összesen több mint háromszázezer alkalmazott dolgozik, ami az aktív munkavállalók csaknem nyolc százalékát jelenti. A szektorban dolgozók hetven százaléka nő. Tavaly az árak emelkedése miatt több mint ötödével növekedett a hazai kiskereskedelem értékben kifejezett forgalma egyetlen év leforgása alatt, de a számok mögé nézve egyre vegyesebb kép bontakozott ki. A statisztikai adatok alapján országosan az üzletek folyó áron számított forgalma meghaladta a 17 ezer milliárd forintot, ami 21 százalékkal múlja felül a 2021-es értéket. Összehasonlításul a 2020-as évben alig háromszázalékos volt a bővülés.
Minél inkább magunk mögött hagytuk a pandémia időszakát, a kiskereskedelmi forgalom annál dinamikusabban éledt újra – írja az Oeconomus tanulmánya. Ugyanakkor a legfrissebb, 2023-as – üzemanyag-fogyasztás nélküli – adatokat vizsgálva jól látható, hogy januárt követően a folyóáron számolt forgalom növekedésének üteme meredeken csökkent, és áprilisban már a 2021-ben tapasztalt éves átlagos ütem közelébe került.
Tavaly meglehetősen nehéz év volt a kiskereskedelmi szektorban, a rekordmagas infláción belül az élelmiszerek árai még az átlagnál is jobban emelkedtek. A KSH adatai alapján 2022 folyamán az éves infláció átlagosan 14,5 százalékos mértékű volt az egy évvel korábbi szinthez képest.
A magyar kiskereskedelmi forgalom egyre kevesebb üzletben bonyolódik. Miközben 2019-es év végén még több mint 119 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, addigra 2022 decemberében már csak 107 ezer. Az alig három év leforgása alatt eltűnő 12 ezer üzlet tízszázalékos csökkenésnek felel meg. Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletből ezalatt az időszak alatt 3500, míg nem élelmiszertermék jellegű üzletből 8500 zárta be kapuit.
Miközben a kiskereskedelem forgalma egy év alatt ötödével emelkedett, a volumen (darabszám) 2022 júniusa óta folyamatosan, egyre nagyobb mértékben csökken. A kiskereskedelmi forgalmi adatok, különösen magas inflációs időszakban, félrevezetők lehetnek. A volumenváltozásból látható, hogy miközben 2022 első felében a béremelések és egyéb juttatásoknak köszönhetően még jelentős bővülés mutatkozott a szektorban, addig az év második felétől egyre fokozódó csökkenés volt megfigyelhető. Ekkora visszaesést még a 2020-as évben tapasztalt koronavírus-járvány sem okozott, hiszen annak az évnek áprilisában a volumen csupán tíz százalékkal mérséklődött.
A vásárlói döntések meghozatalánál világszinten egyértelműen a megfizethetőség kerül a figyelem középpontjába az inflációs környezetben.
Az EY globális felmérése alapján a megkérdezettek vásárlói döntéshozatalánál kimagasló, 35 százalékos súllyal a megfizethetőség került az első helyre. Második helyen az egészségi megfontolások állnak 24 százalékkal, a környezetvédelmi, társadalmi megfontolások csak ezt követően kerülnek a vásárlók mérlegelési körébe. A kialakult helyzetben a magyarok kellő tudatosság mellett döntenek a vásárlásaik alakításáról. Az EY ezerfős reprezentatív mintán alapuló magyarországi felméréséből kiderül: a magyarok csaknem kétharmada érzi úgy, hogy a magas inflációs környezetben az aktuális kiadási szintjéhez képest már nem tud tovább költekezni.
Az infláció elleni küzdelem érdekében több kormányzati intézkedés is történt az elmúlt évek során, ilyenek voltak az ársapkák, majd az idén június 1-jétől életbe lépő kötelező akciózás. A magas infláció letörése kulcsfontosságú a gazdasági életmenet stabilitásának a megőrzése érdekében. Erdélyi Dóra, az Oeconomus szenior elemzőjének előrejelzése alapján már az év vége előtt tíz százalék alatti mutatóval számolhatunk.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
