– Kivételes helyzetben lesznek jövőre a falusi csokos települések, egyben vonzó lokációnak számíthatnak jövőre az ingatlanpiacon. Egyrészt azért, mert itt több támogatás is kombinálható, másrészt pedig a már gyermeket nevelő, de további gyermeket nem tervező családok csak ezeken a településeken tudnak állami támogatással ingatlant vásárolni – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak apropóján, hogy az Ingatlan.com és a Money.hu közös elemzését készített a témáról. Korponai Levente, a Money.hu vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a falusi csokos kistelepüléseken családot tervező házaspárok 2024-től eddig még nem látott otthonteremtési összegekhez juthatnak.
Ha ugyanis minden elérhető támogatási lehetőséget kihasználnak, akkor három három gyermek vállalásával 46 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a családok.
A falusi csok összege jövőre 15 millió forintra emelkedik, a csok plusz hiteléből is elengedhet húszmilliót az állam, a 2024-től már 11 millió forintos babaváró hitel pedig támogatássá alakul át, ha megszületnek a vállalt gyermekek. A szakértő kiemelte, hogy a két gyermeket tervező házaspárok 25 milliós forintos támogatást is kaphatnak a falusi csokos településeken. Korponai Levente arra is kitért, hogy a falusi csokos támogatás keretében megvásárolható ingatlannak számos kritériumnak meg kell felelnie. Ezért célszerű előzetes értékbecslést kérni, mert gyakran előfordul, hogy az ingatlanon bukik el a támogatás.
– Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Babaváró és a csok plusz is hitel, vagyis a hitelképesség nagyon fontos lesz a bankoknak az igénylésnél, amihez pedig megfelelő jövedelemre van szükség. A harmincmillió forintos csok plusz hitel esetén megközelítőleg nettó négy-ötszázezer, az ötvenmilliósnál pedig nettó hétszázezres családi jövedelemből fizethetők a havi törlesztők az adósságfékszabály szerint. A bankok ennél még szigorúbbak is lehetnek – fogalmazott a szakértő.
Az Ingatlan.com adatai szerint november közepén a falusi csokos településeken több mint húszezer lakóingatlant kínáltak eladásra. Ezeknek az összesített átlagos négyzetméterára 258 ezer forint, egy-egy ingatlan esetében pedig 25,9 millió forint az átlagár. A különböző vármegyékben lévő települések között azonban tetemesek az eltérések.
A Balaton közelsége miatt Veszprém vármegyében a legmagasabbak az négyzetméterárak, 519 ezer forintnál jártak november közepén. Utána Győr-Moson-Sopron jön 406 ezer forinttal, majd Somogy vármegye, amely szintén részben a Balatonnak köszönheti a viszonylag magas, 393 ezer forintos árat. A Komárom-Esztergom, Fejér és Pest vármegyei falusi csokos településeken 347-377 ezer forintért kínálják az eladó lakóingatlanok négyzetméterét. A három legdrágább falusi csokos település Dunántúlon található: Tihanyban 1,76 millió forintos az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, az őrségi Szalafőn 1,38 millió forintos, Balatonszemesen pedig 1,19 millió forintos négyzetméteráron lehet ingatlant vásárolni. Ugyanakkor kétszázezer forintnál olcsóbb átlagos négyzetméterárral találkozhatnak a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vármegyei településen található ingatlanok iránt érdeklődők. A három legolcsóbb falusi csokos település is a keleti országrészben helyezkedik el. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Karcsán 21 ezer forint, Kenézlőn 27 ezer, a Békés megyei Okányban pedig 37 ezer forint az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.
Balogh László jelezte: a vármegyeszékhelyekhez, a fővároshoz, valamint a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz közelebb eső településeken magasabbak az árak, távolabb viszont csökken az átlagár.
A szakértő szerint következő években a falusi csokos településeken dinamikusabb lehet az ingatlanok felértékelődése, mint a nagyobb városokban. Ez pedig tovább zárhatja az ingatlanpiaci árollót a nagyvárosok és a kisebb települések között.
