A Balaton közelsége miatt Veszprém vármegyében a legmagasabbak az négyzetméterárak, 519 ezer forintnál jártak november közepén. Utána Győr-Moson-Sopron jön 406 ezer forinttal, majd Somogy vármegye, amely szintén részben a Balatonnak köszönheti a viszonylag magas, 393 ezer forintos árat. A Komárom-Esztergom, Fejér és Pest vármegyei falusi csokos településeken 347-377 ezer forintért kínálják az eladó lakóingatlanok négyzetméterét. A három legdrágább falusi csokos település Dunántúlon található: Tihanyban 1,76 millió forintos az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, az őrségi Szalafőn 1,38 millió forintos, Balatonszemesen pedig 1,19 millió forintos négyzetméteráron lehet ingatlant vásárolni. Ugyanakkor kétszázezer forintnál olcsóbb átlagos négyzetméterárral találkozhatnak a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vármegyei településen található ingatlanok iránt érdeklődők. A három legolcsóbb falusi csokos település is a keleti országrészben helyezkedik el. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Karcsán 21 ezer forint, Kenézlőn 27 ezer, a Békés megyei Okányban pedig 37 ezer forint az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.
Balogh László jelezte: a vármegyeszékhelyekhez, a fővároshoz, valamint a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz közelebb eső településeken magasabbak az árak, távolabb viszont csökken az átlagár.
A szakértő szerint következő években a falusi csokos településeken dinamikusabb lehet az ingatlanok felértékelődése, mint a nagyobb városokban. Ez pedig tovább zárhatja az ingatlanpiaci árollót a nagyvárosok és a kisebb települések között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!