A szilveszter mindig központi témája a karácsonyi ünnepkör utáni időszaknak. Itthon hagyományosan nem szeretik az utcán tölteni az emberek az időt, nem úgy, mint más országokban. Ennek megfelelően sem Budapesten, sem Magyarország más városaiban nem jellemző a nagyobb szabadtéri mulatságok szervezése, utoljára az ezredfordulón voltak kimagaslóan nagy tömeget vonzó szabadtéri rendezvények, azóta az ilyen partik kikoptak. Magyarországon a házibulik és a házias partik a menők.
Erre a napra az elmúlt évtizedben szinte minden vendéglátós bulit szervezett, az igény hatalmas volt. A Covid óta kissé megváltozott a piac – állítják a vállalkozók –, ma már kétszer is meg kell gondolni, hogy a vendéglátóhelyet érdemes-e egyáltalán kinyitni.
Ennek két oka van. Az egyik, hogy a fogyasztás közel sem olyan erős, mint azt a laikusok gondolnák. Szilveszterkor minden bulizni vágyónak van a kezében vagy a zsebében otthonról hozott ital, így helyben kevesebb alkohol fogy. Másrészt a személyzet bérigénye ezen a napon egyszerűen megtöbbszöröződik, ami elviszi a profit nagy részét. A harminc-negyven fős helyeket például csak foglalási pénzért érdemes kinyitni, a kapacitásokat figyelembe véve egy ekkora hely négyszázezer forint beugróval lesz rentábilis. Ez nagyjából a személyzet és a rezsi éjszakai költsége, így a fogyasztásból tiszta hasznot lehet csinálni. Az ilyen kis helyeknél elosztva a befogadóképességgel az egy főre jutó költség 10-15 ezer forintra jön ki, plusz a fogyasztás, ami ugyancsak vérmérséklettől függően harminc-negyven százalékkal lehet több, mint egy átlagos napon.
A meghirdetett szilveszteri partik nagyjából hasonló pénzügyi alapokkal dolgoznak, így a harminc-negyven fős befogadóképességnél nagyobb egységek 5–12 ezer forint közötti beugróval hirdetik Budapesten a bulikat. Az asztalfoglalással a beugró fejenként elmehet 25 ezer forintig is, de ebben már van egy üveg pezsgő vagy üdvözlőital.
Arra azonban mindenkinek készülnie kell, hogy ilyenkor az ételre is harminc-negyven százalékos többlet rakódik, legfeljebb kétfajta menüből lehet választani, nincs étlapozás. Számítások szerint átlagos fogyasztás (étel-ital) mellett, beugróval nagyjából negyvenezer forint körüli összegből lehet megúszni az estét fejenként.
A profi szervezők is tudják ezt, nagyjából itt húzódik a fővárosban a lélektani határ. A sétahajózásos vagy éttermi programokat italcsomaggal együtt (nem biztos, hogy fedi a teljes este fogyasztási igényét) negyvenezer forintért árulják, de az exkluzívabbnak tűnő bulik 15-20 ezerrel drágábbak lehetnek. Az ennél exkluzívabb programokat nem hirdetik nyilvánosan, így az utcáról nem lehet beesni, ahogy a beugrós partikra sem.
Minden évben nagy kérdés a házibuli is. Általában ezen a napon nem szokták lecsavartatni a zene hangerejét, így szabadabban lehet bulizni az együttélés szabályainak korlátai között. Külön kosárértéket nem lehet készíteni szilveszterre, hiszen ez is vérmérséklettől függ. Ha csak az italokat vesszük alapul, akkor fejenként két-három ezer forintból is kihozható az este, de csillagászati összegekbe is kerülhet, hiszen van olyan, a kiskereskedelmi üzletekben hozzáférhető francia pezsgő, amelynek ára közelít a kétszázezer forinthoz. Sőt a fővárosban találni olyan helyeket is, ahol exkluzív kínai és japán párlatokat kínálnak kétszáz- és négyszázezer forint között.
Ehhez képest az ételek aprópénznek tűnnek, de ez is vérmérséklettől és a pénztárcánk vastagságától függ.
A virsli néhány ezer forintos választás, de Budapesten hozzáférhető a kilónként tízezer forintos homár vagy a darabonként ezerforintos osztriga. És persze hozzáférhető a kilónként 25-50 ezer forintos vöröstonhal. A korábbi évek adatai szerint a magyarok szeretik olcsón megúszni a szilveszteri partit, fejenként otthoni mulatságra nemigen költenek többet tízezer forintnál.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
