Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány új komplex gazdasági mutatója az Oeco-Index, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ez olyan komplex jelzőszám, amelynek segítségével lehetővé válik az országok közötti összehasonlítás, és a mutató időbeli alakulásának vizsgálata is. A mutató legnagyobb hozzáadott értéke, hogy átfogóbb képet adhat az egyes nemzetgazdaságok fejlettségéről – fogalmazott a szakmai kerekasztal-beszélgetésen Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
(Fotó: Shutterstock)
Egy ország gazdaságának jellemzéséhez régóta a GDP mértékét használják fel. Az Oeco-Index ezzel szemben elsősorban a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) mértékére épít és huszonöt, a Világbank által rendszeresen publikált gazdasági, társadalmi és a politikai rendszert bemutató részmutatót foglal magában.
A végső indexnél ötvenszázalékos súlyt kaptak a gazdasági mutatók, negyvenszázalékosat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción (észlelésen) alapuló politikai mutatók tízszázalékosat.
Gazdasági mutatók
Az Oeco-Index kiszámolásához a gazdasági mutatók kötött használják az egy főre eső GNI-t (vásárlóerő paritáson), a GDP százalékában a bruttó megtakarítást, a bruttó tőkefelhalmozást, a szolgáltatások hozzáadott értékét, a feldolgozóipar hozzáadott értékét, a mezőgazdaság hozzáadott értékét, a kutatási és fejlesztési kiadásokat, az exportot és az importot. Továbbá a foglalkoztatottságot és a magas technológiai igényű exportot (a feldolgozóipari export százalékában) is figyelembe veszik.
Társadalmi mutatók
A társadalmi mutatók közül a születéskor várható átlagos élettartamot, az oktatási és az egészségügyi kiadásokat veszik számba a GDP százalékában. Továbbá kalkulálnak az írni és olvasni tudók, az internetpenetráció és a mobiltelefonnal rendelkezők arányával, valamint a humántőke-index (HCI) mutatóval és a városi népesség megoszlásával. A politikai rendszer, a bürokrácia, a transzparencia és a korrupció mutatói közül pedig a véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság, a politikai stabilitás és erőszak/terrorizmus hiánya, a kormány hatékonysága, a szabályozás minősége, a jogállamiság, valamint a korrupció ellenőrzése számít bele az Oeco-indexbe.
A módszertan Az index értéke minden esetben nulla és egy között szóródik. A nulla az alacsony, míg az egy közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják. A mutató számításakor az ismertetett részmutatókat veszik figyelembe a kutatók, amelyek azonos súlyt kapnak, és később ezeknek a számtani átlagát veszik az egyes kategóriák értékének meghatározásához. |
A fentiek figyelembevételével a 2022-es számok alapján állt össze most az országok fejlettségét mutató rangsor, amelyben a huszonhét uniós tagállam közül Magyarország a tizennyolcadik helyet foglalja el. Globális rangsor is készült, ebben hazánk a harmincnegyedik helyen áll.
Az európai uniós összevetés dobogójának első három fokán Luxemburg, Írország és Hollandia szerepel, míg a sorban a legutolsó Románia. A globális rangsort Szingapúr vezeti, majd az Egyesült Államok és Luxemburg következik. A legutolsó, 164. helyen pedig Szudán található.
– Ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai kihívásokkal teli időszakán segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója – méltatta a mérőszám megalkotását Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár. Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az országok gazdasági teljesítményét értékelő mutatók gyakran politikailag motiváltak. Így fordulhatott elő például, hogy a sajtó egy része szerint Románia már leelőzte Magyarországot.
– Ezért bő egy évvel ezelőtt egy olyan objektív index megalkotását tűztük ki célul, amely mindennapi tapasztalatainkhoz közelebb álló képet alkot – magyarázta az Oeco-Index megszületésének ötletét Törcsi Péter.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
