A következő hónapok során az egyre emelkedő reálbérek, az előre hozott minimálbér-, valamint a pedagógusbér-emelés, és általában a jelentős bérdinamika hatására a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedés folytatása várható. A fogyasztás helyreállásának
gyorsasága azonban attól is függ, hogy milyen ütemben oldódik a lakosság óvatossági magatartása, milyen dinamikával javul a fogyasztói bizalom. E tekintetben a minisztérium szerint bizakodásra ad okot, hogy több kutatóintézet fogyasztói bizalomindexe elmozdult a 2022. év végi mélypontról, megközelítve a háború kitörése előtti szinteket.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője kedvezőnek nevezte az éves növekedést, de szerinte negatív meglepetést jelent, hogy a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt egyszázalékos havi alapú emelkedés után most stagnált a forgalom. Jelezte: változatlanul azt láthatjuk, hogy a fogyasztók a nem létfontosságú, halasztható fogyasztási termékek vásárlásáról mondanak le, miközben az alapvető javak vásárlását a takarékosság kevéssé érinti. Ez azt jelzi, hogy a reálbérek emelkedése ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a magyar gazdaságban. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, a háztartások továbbra is elsődlegesen az elmúlt időszakban leapadt tartalékaikat töltik fel a jövedelmi helyzetük javulásával.
– Előre tekintve a kiskereskedelmi forgalom érdemi emelkedést mutathat az idei évben. Ezt elsősorban a jövedelmi helyzetben bekövetkező pozitív változás hajthatja, amelynek alapja a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a lassuló infláció eredőjeként megvalósuló, éves szinten hat-hétszázalékos reálbér-növekedés lehet – tette hozzá Molnár Dániel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!