Folytatódik a fogyasztás helyreállása

Éves alapon növekedést mutat a januári kiskereskedelmi forgalom, amely tizenhárom hónapon keresztül mért visszaesést követően tudott ismét bővülni. Az ágazat érdemi bővülést produkálhat az idei év egészében.

2024. 03. 06. 9:33
A11I9075
20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havra Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Januárban a kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest, míg a mutató decemberhez képest nem változott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

– Folytatódik a fogyasztás helyreállása – reagált a friss számra a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca jelezte: a kereskedelmi forgalom szinten tudott maradni a magas forgalmú decemberi hónaphoz képest is. Ez jelentős eredménynek számít, mivel a hazai és nemzetközi tendenciák alapján általánosnak tekinthető, hogy az ünnepek miatt év végére megugró fogyasztási kedvet januárban a forgalom visszaesése követi. A fogyasztás helyreállásának folyamatát jól példázza, hogy a kiskereskedelmi forgalom – éves összevetés alapján – tizenhárom hónapon keresztül mért visszaesést követően újra bővülni tudott januárban. 

Ezzel megerősítést nyert az az állítás, hogy az ágazat túljuthatott a mélyponton, és a kilábalási szakaszba érkezett.

A minisztérium emlékeztetett: 2023-ban a kormány sikerrel törte le az inflációt. Az olyan célzott és hatékony intézkedéseknek
köszönhetően, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, decemberre 5,5 százalékra, 2024 elejére pedig 3,8 százalékra szorult vissza a mutató. Az infláció összeomlásával és a reálbérek szeptemberi fordulatot követő folyamatos növekedésével párhuzamosan a fogyasztói bizalom
is megerősödött, ami az óvatossági motívum fokozatos oldása mellett érdemben járul hozzá a fogyasztás helyreállításához. Erre mutat rá az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítései januárban éves alapon egy százalékkal emelkedtek, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalma 4,6 százalékkal nőtt.

A kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést, és dinamikus, négy százalék körüli GDP-bővülést érjen el. A minisztérium szerint ehhez a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett teljes egészében helyre fogja állítani a fogyasztást, ezzel elősegítve a kiskereskedelmi forgalom fellendülését is.

A következő hónapok során az egyre emelkedő reálbérek, az előre hozott minimálbér-, valamint a pedagógusbér-emelés, és általában a jelentős bérdinamika hatására a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedés folytatása várható. A fogyasztás helyreállásának
gyorsasága azonban attól is függ, hogy milyen ütemben oldódik a lakosság óvatossági magatartása, milyen dinamikával javul a fogyasztói bizalom. E tekintetben a minisztérium szerint bizakodásra ad okot, hogy több kutatóintézet fogyasztói bizalomindexe elmozdult a 2022. év végi mélypontról, megközelítve a háború kitörése előtti szinteket.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője kedvezőnek nevezte az éves növekedést, de szerinte negatív meglepetést jelent, hogy a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt egyszázalékos havi alapú emelkedés után most stagnált a forgalom. Jelezte: változatlanul azt láthatjuk, hogy a fogyasztók a nem létfontosságú, halasztható fogyasztási termékek vásárlásáról mondanak le, miközben az alapvető javak vásárlását a takarékosság kevéssé érinti. Ez azt jelzi, hogy a reálbérek emelkedése ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a magyar gazdaságban. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, a háztartások továbbra is elsődlegesen az elmúlt időszakban leapadt tartalékaikat töltik fel a jövedelmi helyzetük javulásával.

– Előre tekintve a kiskereskedelmi forgalom érdemi emelkedést mutathat az idei évben. Ezt elsősorban a jövedelmi helyzetben bekövetkező pozitív változás hajthatja, amelynek alapja a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a lassuló infláció eredőjeként megvalósuló, éves szinten hat-hétszázalékos reálbér-növekedés lehet – tette hozzá Molnár Dániel. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.