A minimalizmus életstílus-filozófia, amely az anyagi javak szándékos csökkentését, valamint a fizikai és szellemi tér leegyszerűsítését hangsúlyozza azzal, hogy ha a szükségletekre fókuszálunk, az több időt, teret és kapacitást biztosít számunkra. Bár a túlfogyasztás nem csupán a nyugat-európai vagy észak-amerikai társadalmak jellemzője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint minden ötödik ember fogékony a minimalista életmódra. Ez egyszerre képes csökkenteni a stresszt és a szorongást, és kedvező anyagi vonzata is van: elősegíti a pénzügyi bőséget azáltal, hogy ösztönzi a tudatos költekezést és az átgondolt fogyasztást. A húszszázalékos arány csupán átlag, az Egyesült Államokban a megkérdezettek 11 százaléka vallotta magát minimalistának, Japánban pedig a lakosság közel fele. Nincsenek arra vonatkozóan adatok, hogy az európai uniós tagállamokban, és közöttük Magyarországon hányan fogékonyak erre a trendre, azonban nemzetközi kutatások alapján az ún. millenniumi vagy Y generáció tagjai a legnyitottabbak.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Az indok a technológiai és gazdasági változásokban rejlik: az Y generáció az első korosztály, amelyik a technológiai forradalom után született. Kapcsolati hálójuk sok esetben a földrajzi elhelyezkedéstől független. Jellemző rájuk, hogy a kávézók lettek az új irodák, az együttműködés lett az új verseny, és a mobilitás lett az új stabilitás. Ahogy a generáció tagjai közül sokan elmondják, nehéz ilyen életmód mellett – amelynek akár a digitális nomádkodás is része lehet – egy tárgyakkal telezsúfolt házat birtokolni. Emellett az Y generáció a leginkább környezettudatos az összes korosztály közül, és ez jelentősen befolyásolja vásárlási szokásaikat is.
Ehhez hozzájön, hogy a nagyobb gazdasági ciklusok új fogyasztói szokásokat hoztak magukkal. Az ezredfordulós generáció főiskolát/egyetemet végzett, és a nagy recesszió közepén lépett be a munkaerőpiacra, a modern történelem egyik legrosszabb munkakörnyezetébe. A korosztály tagjait egyes országokban minden eddiginél több diákhitel is terhelte. Ezzel párhuzamosan, vagy éppen ennek következtében „késleltetik a felnőttkort”, vagyis a házasságkötést, a lakás- és autóvásárlás, valamint a gyermekvállalás időpontját.
A minimalizmus nem csupán fogyasztói oldalon jelentkezik, a vállalkozások számára is irányt szabhatnak ezek az elvek. Az élelmiszerek esetében megjelentek a csomagolás nélküli ömlesztett termékeket árusító boltok, illetve a nagyobb élelmiszerláncokban is bátorítják a vevőt, hogy saját maga által hozott szatyorba csomagolja a zöldség és gyümölcs mellett a pékárukat is.
A ruházkodás terén is szempont lett a fenntarthatóság és az innováció, amelyek az újrahasznosított vagy organikus anyagokat és a hosszú távon hordható, jó minőségű ruhákat helyezik előtérbe.
A közlekedés terén a minimális fogyasztásra törekvőket jellemzi a tömegközlekedés igénybevétele mellett a kerékpározás vagy a gyaloglás. Előtérbe került a használt kerékpárok felújítása is, bár ez a kétkerekű járművek árával is magyarázható.
Ezenkívül olyan tanfolyamok és tanácsadók is megjelentek, akik abban segítenek, hogyan szelektáljuk a felesleges tárgyakat – a közösségi térben pedig nem egy zero waste csoport jött létre hasonló célból.
Az összgazdaság szintjén pedig a körforgásos gazdaságra való átállás is ebbe a fenntartható irányba mutató törekvés, amelynek kulcseleme a hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. Ezeknek a kormányzat által is támogatott törekvéseknek a megjelenése visszaszoríthatja azt az érzetet, hogy feleslegesen szelektálunk, mert „úgysem történik semmi” a külön gyűjtött hulladékkal.
