Történelmi erdőtelepítés zajlik Magyarországon

Ha teljesül az Agrárminisztérium programjainak célja, akkor 2030-ra az ország területének 27 százalékát borítja erdő. Hazánkban az elmúlt száz év alatt sikerült megduplázni, kétmillió hektárra növelni az erdőterület nagyságát. Az elmúlt időszakban tovább gyorsultak a telepítések.

A tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget is előír a törvény Fotó: Havran Zoltán

Magyarország újkori történetének legnagyobb fásítási programja zajlik, a kormány a jelenlegi mintegy kétmillió hektárról 2030-ra 2,5 millióra kívánja bővíteni a hazai erdőterületet. Ezt segíti a Településfásítási program is, amelynek negyedik ütemét az év elején hirdette meg az Agrárminisztérium a tízezer fő alatti települések zöldítéséhez. Az önkormányzatok az előzetes regisztrációt követően február 1-től újabb tízezer sorfát igényelhettek, a rendelkezésre álló mennyiség egyetlen nap leforgása alatt elfogyott. A fákat a múlt hónap közepén kezdték el kiszállítani, az ültetéssel járó feladatokat az önkormányzatok és helyi civil szervezetek látják el. A negyedik ütemben 56 ezer darabra nő az elültetett fák száma az év végéig. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja, ez a szervezet működteti az Országfásítás.hu portált is. A honlapon érdekes történelmi visszatekintő is olvasható.

Történelmi erdőtelepítés zajlik Magyarországon

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország erdőségei az I. világháború előtt 7,3 millió hektárt, az ország akkori területének 26 százalékát foglalták el. 

Trianon után az erdőterület 85 százalékkal, egymillió hektárra csökkent, és az ország megmaradt területének alig 12 százalékát tette ki. 

Az erdővel és a fával borított területek növelésének igénye ezért gazdasági, természet- és egészségvédelmi szempontokból már egy évszázada folyamatosan jelen van Magyarországon. Minderre válaszul világszinten is jelentősnek számító erdőtelepítési munka vette kezdetét, és tart napjainkig. Az erdőterület növelése szempontjából legfontosabb az Alföld fásításának meghirdetése volt, emellett megindult a hegy- és dombvidéki kopárok erdősítése is. Mindez Kaán Károly, a XX. század legnagyobb magyar erdészének nevéhez fűződik, akárcsak az erdők és a természet védelméről szóló 1935-ös törvény megfogalmazása.

Az első lendületet a gazdasági világválság, majd a második világháború megakasztotta, de a harmincas években megszületett szakmai alapvetések mentén az 1950-es és az 1960-as években kiemelt figyelem mellett kezdődött újra az immár nagyobbrészt állami erdőtelepítési folyamat – ismerteti a portál. A visszatekintő jelzi azt is, hogy a rendszerváltozás után az újra megjelenő magántulajdonú földeken folytatódtak a különböző fásítási programok. Így 1990 óta a magán erdőgazdálkodók mintegy kétszázezer hektár új erdőt, a jelenlegi erdőterület tíz százalékát hozták létre. Hazánkban az elmúlt száz év alatt sikerült megduplázni, kétmillió hektárra növelni az erdőterület nagyságát, ennek eredményeként az ország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja – teszi hozzá az összegzés.

Ha teljesül az Agrárminisztérium programjainak célja, akkor 2030-ra az ország területének 27 százalékát borítja erdő. A fásítás több területen párhuzamosan zajlik, így például a Vidékfejlesztési program és a közös agrárpolitika egyaránt támogatja a magán- és önkormányzati területek erdősítését. Folytatódnak az állami erdőtelepítések, az állami erdőgazdaságok erdőtelepítési mintaprogramokat indítottak. 

Évente egymillió fát jelent, hogy a Klíma- és természetvédelmi akciótervben minden újszülött után tíz fát ültetnek, míg az említett Településfásítási program a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezése.

Az erdészeti egyesület honlapja felhívja a figyelmet arra is, hogy a telepítéssel létrejövő erdők erős jogi védelmet élveznek. Az erdőtörvény értelmében a tulajdonosnak fenntartási kötelezettsége van, vagyis erdőből nem lehet ismét szántót, legelőt vagy akár beépített területet kialakítani.