A KSH adatai szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, ez pedig 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 577 000, a költségvetésben 572 900, a nonprofit szektorban 602 600 forintot tett ki, 13,2, 17,7, illetve 16,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset a KSH mérése szerint 491 900 forint volt, ez pedig 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Idén január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 200 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 500, a kedvezményeket figyelembe véve 416 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,3, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, ma már egymillió emberrel dolgoznak többen Magyarországon a Gyurcsány-korszakhoz képest, ráadásul a minimálbér három és félszeresére, az átlagbér pedig háromszorosára emelkedett. Azaz nemcsak többen dolgoznak hazánkban, hanem lényegesen jobban is keresnek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)
