Az Európai Unió központi intézményei 2023 végén az épületekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények szigorításáról döntöttek. A megállapodás értelmében valamennyi tagállamban fokozatosan ki kell vezetni a gázkazánokat 2040-ig, ami mintegy harmincmillió európai családot érint.
A háztartásonként akár több millió forintos többletkiadást eredményező döntés finanszírozási háttere tisztázatlan, így azt több tagállam – köztük Magyarország is – kritizálta. Mivel Brüsszel továbbra sem állt elő a vállalás megvalósíthatóságát és fedezetét részletező cselekvési tervvel, 2024 májusában 15 tagállam közös állásfoglalásban szólította fel ennek pótlására.
A szakpolitikai vitákon túl a gázkazánok tiltása közvetlenül és fokozottan érinti az európai családokat, ezért a Századvég az Európa-projektben az állampolgárok véleményét is felmérte a témában.
A kutatás alapján a polgárok többsége elutasítja a vállalást, és mindössze 36 százalékuk támogatja a döntést.
A tagállami eredményekből kiderül, hogy a fosszilis tüzelésű eszközök kivezetésével legkevésbé a magyarok (71 százalék), a románok (69 százalék), valamint a csehek (68 százalék) értenek egyet, és a döntést összesen húsz tagállamban a relatív többség elutasítja. Mindössze egyetlen olyan uniós ország van, amelyben a tiltással az abszolút többség egyetért: Portugália, ahol a válaszadók 51 százaléka támogatja a kivezetést.
Kiemelendő, hogy a relatív többség – Spanyolország kivételével – azokban az országokban ért egyet a döntéssel, amelyeket az alig érint. Máltán, Cipruson, Finnországban és Svédországban a háztartások kevesebb mint 0,5 százaléka fűt gázzal, Dániában pedig már több mint tíz éve betiltották a fosszilis tüzelésű kazánok beszerelését az új ingatlanokba, és az ország korábban vállalta, hogy azokat 2030-ig a meglévő épületállományból is kivezeti.
