Hiába lázadnak a németek, a Zöldek ragaszkodnak a gázkazánok tiltásához + videó

– A Zöldek jövő év elejétől betiltanák az új gázkazánokat Németországban. Az intézkedés azonban olyannyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy azt már a németek sem tűrhetik – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának a vezetője feltette a kérdést: mi vezetett a Scholz-kormány eddigi legsúlyosabb energiapolitikai dilemmájához? A szakértő a válaszokat is megadta.

A sajtó „Hőkalapácsnak” hívja a Zöldek törvényjavaslatát, ami találó, hiszen olyasmit várna el a németektől, ami egész egyszerűen megvalósíthatatlan. 

A kivitelezők rendelésállománya már most is meghaladja a húsz hetet, ami – a súlyos munkaerő- és alapanyaghiány miatt – folyamatosan növekszik. Az új hőszivattyúk egyre jobban terhelik a német villamosenergia-hálózatot, így nem ritka, hogy a csatlakozási kérelmeket nem, vagy csak késve fogadják be. Emellett hiába ígéri a kormány, hogy a nagyságrendileg tízmillió forintos beruházáshoz harmincszázalékos támogatást nyújt, a maradékot a legtöbben így sem tudják egyik napról a másikra előteremteni. Ráadásul a támogatási kérelmek feldolgozása átlagosan 125 napot vesz igénybe, így egész egyszerűen nem jön ki a matek.

– Az új törvény mintegy 66 millió lakost érintene, tehát a felháborodás nem meglepő, ahogyan az sem, hogy a tiltás megosztja a koalíciós kormányt. A közvélemény-kutatások alapján a németek hetven százaléka elutasítja az intézkedést, ami alighanem ahhoz is hozzájárul, hogy a Zöldek támogatottsága egy év alatt 25 százalékról 14 százalékra esett. A Financial Times szerint a törvény körüli vita a Scholz-kormány eddigi legsúlyosabb válsága – magyarázta az üzletágvezető.

De vajon, ha egy törvény ennyire megosztó, ráadásul nem is lehet megvalósítani, akkor miért nem engedik egyszerűen el?

Kézenfekvő válasz lenne – és a Zöldek is ezzel indokolják a törvényt – hogy a radikális klímavédelmi törekvéseikből még a választóik kedvéért sem engednek. Ha azonban ez igaz, akkor egy éve miért volt elegendő a tiltás későbbi határideje, és mi változott azóta?

– A valódi magyarázat nem klímapolitikai természetű. Valójában a Zöldek a saját felelőtlen ígéreteik és döntéseik csapdájába estek – hangsúlyozta Hortay Olivér.

A németek energiastratégiája eredetileg – a megújulók mellett – új gáztüzelésű erőművekre épült. A háború és a szankciók azonban új helyzetet teremtettek, és világossá vált, hogy a terv végrehajtásához nem lesz elegendő gáz. A Zöldek nem voltak hajlandóak elengedni atomellenes álláspontjukat, a széntüzelésű erőművek pedig csak részben képesek enyhíteni a kapacitáshiányt, így nincs más választás: a lakossági gázigények csökkentésével kell helyet csinálni az új gázerőműveknek.

A szakértő emlékeztetett: a háború kitörése óta a Zöldek számos ponton ellentmondásba kerültek korábbi felelőtlen ígéreteikkel. Az eddigiek azonban – például az LNG-terminálok telepítése – elsősorban szimbolikus ügyek voltak. Ezzel szemben a gázkazánok tiltása a német családok pénztárcáját érintő, húsbavágó intézkedés. A Zöldek azt ígérték, hogy az ideológiavezérelt energiapolitikájuk, valamint a háború- és szankciópárti álláspontjuk nem okoz majd elviselhetetlen terheket. A gázkazánok tiltásával azonban mindenkinek egyértelművé válik, hogy az ígéret alaptalan volt, és a Zöldek politikájáért súlyos árat kell fizetni.

– Az eset tanulsága, hogy az energiapolitikában nincs ingyenebéd. Nem lehet egyszerre lemondani az atomenergiáról, a szénerőművekről, az orosz gázról és a megújulókhoz szükséges kínai alapanyagokról is. Ha valaki ezzel kampányol, az vagy hazudik, vagy – ami még rosszabb – visszafordíthatatlan károkat okoz majd – tette hozzá Hortay Olivér. 

Borítókép: Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter  (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)