Európa két évtized alatt megduplázta Kína-függését

A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak. Egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás, azaz összekapcsolhatóság fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A héten egyhetes körútra érkezett Európába Hszi Csin-ping kínai elnök, az út során pedig tárgyalt Emmanuel Macron francia és Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, valamint a csak emiatt Párizsba utazó Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is fogadta. A kínai elnök utoljára 2019-ban járt hivatalos úton Európában, akkor Görögországba látogatott. A mostani európai látogatás azért is kiemelt jelentőségű, mert a koronavírus-járvány kitörése óta mindössze tízszer látogatott külföldre a kínai államfő. A diplomáciai körút okán a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat külkereskedelmi statisztikái alapján megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak.

Az első gazdasági tény:

Húsz év alatt az Európai Unió és Kína között a kereskedelmi forgalom a hatszorosára növekedett, a külkereskedelem belső arányait tekintve pedig Kína súlya megduplázódott.

Tavaly Európa 515,9 milliárd euró értékben importált Kínából, míg az export 223,6 milliárd euró volt. A kettő egyenlege mínusz 292,3 milliárd, azaz csaknem háromszázmilliárd euróval fizetett a kontinens többet Kínának, mint amennyi pénz onnan a kereskedelem során visszaérkezett.  Ez az érték 2003-ban az import esetében még csak 89 milliárd euró volt, az export esetében pedig 38,7 milliárd euró. Két évtized alatt tehát a kereskedelmi forgalom körülbelül a hatszorosára növekedett. 

Míg húsz éve az Európai Unió összimportjának 3,7 százaléka származott Kínából, addig 2023-ra ez az arány már 7,9 százalékra nőtt. Az export esetében pedig 2003-ban még csak az összes eladott termék 1,8 százaléka ment Kínába, 2023-ra viszont már 3,3 százalékra változott ez az arány. 

A világpolitikai erőviszonyok átrendeződésének egyik lehetséges következménye a blokkosodás lehet, amely a számok alapján Európát mély válságba is taszíthatja. Blokkosodás esetén a kontinens eurómilliárdokban mérhető piacokat veszítene, másrészről a kínai import kiesése bizonyos termékek esetében komoly áruhiányt idézhetne elő a kontinens boltjaiban, illetve  termelési láncaiban.

Kína  élen jár az elektromos autók gyártásában (Fotó: GettyImages)

A második gazdasági tény:

Kínából a hollandok, a németek és az olaszok importálnak legtöbbet az Európai Unió országai közül.

Kína legnagyobb európai importőre 2023-ban Hollandia volt, a behozatal értéke elérte a 117,7 milliárd eurót. Őket 94,9 milliárd euróval a németek követik, míg harmadik helyre 47,6 milliárd eurós importjával Olaszország szorult. A három ország adja együtt a 27 tagú Európai Unió teljes kínai importjának több mint ötven százalékát (a hollandok 22,8, a németek 18,4, az olaszok pedig a kínai import 9,2 százalékáért felelnek). A magyar import 11 milliárd euró, amely az egész közösség behozatalának mindössze két százalékát jelenti.

A harmadik gazdasági tény:

Az Európai Unióban a német, a francia és a holland gazdaság a legnagyobb haszonélvezője Kína piacának.

Európából Kínába 2023-ban Németország exportált a legtöbbet, összesen 97,3 milliárd euró értékben. Második a sorban 25 milliárd eurós exporttal Franciaország, őket pedig 22,4 milliárd eurós exporttal Hollandia követi. E három ország együtt adja az Európai Unió Kínába irányuló exportjának közel kétharmadát (65 százalék), amelyből Németország egyedül 44 százalékos súlyt képvisel, míg Franciaország 11,2 százalékot, Hollandia pedig kereken tíz százalékot. Magyarország másfél milliárd euró értékben exportál Kínába, ez a közösség teljes exportjának mindössze 0,7 százaléka.

A negyedik gazdasági tény:

Az uniós országok teljes behozatalának tekintetében Hollandia, Szlovénia és Csehország a leginkább Kína-függő, míg az exportban a németek, az írek és a finnek élnek leginkább Kínából.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az országok a teljes importjukhoz és a teljes exportjukhoz viszonyítva mekkora arányban kereskedtek Kínával, az némileg árnyalja az összképet. Az importot tekintve Hollandia a 2023-as összbehozatalának 15,1 százalékát Kínának köszönheti, ezzel az aránnyal a behozatal tekintetében ők a leginkább Kína-függők az európai országok közül. Második a sorban Szlovénia, importjuk 14,9 százaléka Kínából érkezett. Csehország 11,9 százalékos aránnyal a harmadik a sorban. Magyarország a teljes importjának mindössze 7,7 százalékát fedezte kínai piacról. Export tekintetében az uniós országok közül Németországnak jelent a legtöbbet a kínai piac, kivitelük 6,1 százaléka talált ott gazdára. Finnország 4,7 százalékos aránnyal második a sorban, akiket pedig 4,6 százalékos aránnyal Írország követ. Magyarország exportjának mindössze egy százaléka kerül Kínába. 

A külkereskedelmi adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is.