Európa két évtized alatt megduplázta Kína-függését
A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak. Egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás, azaz összekapcsolhatóság fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Kína élen jár az elektromos autók gyártásában (Fotó: GettyImages)
A második gazdasági tény:
Kínából a hollandok, a németek és az olaszok importálnak legtöbbet az Európai Unió országai közül.
Kína legnagyobb európai importőre 2023-ban Hollandia volt, a behozatal értéke elérte a 117,7 milliárd eurót. Őket 94,9 milliárd euróval a németek követik, míg harmadik helyre 47,6 milliárd eurós importjával Olaszország szorult. A három ország adja együtt a 27 tagú Európai Unió teljes kínai importjának több mint ötven százalékát (a hollandok 22,8, a németek 18,4, az olaszok pedig a kínai import 9,2 százalékáért felelnek). A magyar import 11 milliárd euró, amely az egész közösség behozatalának mindössze két százalékát jelenti.
Az Európai Unióban a német, a francia és a holland gazdaság a legnagyobb haszonélvezője Kína piacának.
Európából Kínába 2023-ban Németország exportált a legtöbbet, összesen 97,3 milliárd euró értékben. Második a sorban 25 milliárd eurós exporttal Franciaország, őket pedig 22,4 milliárd eurós exporttal Hollandia követi. E három ország együtt adja az Európai Unió Kínába irányuló exportjának közel kétharmadát (65 százalék), amelyből Németország egyedül 44 százalékos súlyt képvisel, míg Franciaország 11,2 százalékot, Hollandia pedig kereken tíz százalékot. Magyarország másfél milliárd euró értékben exportál Kínába, ez a közösség teljes exportjának mindössze 0,7 százaléka.
A negyedik gazdasági tény:
Az uniós országok teljes behozatalának tekintetében Hollandia, Szlovénia és Csehország a leginkább Kína-függő, míg az exportban a németek, az írek és a finnek élnek leginkább Kínából.
Ha azt vizsgáljuk, hogy az országok a teljes importjukhoz és a teljes exportjukhoz viszonyítva mekkora arányban kereskedtek Kínával, az némileg árnyalja az összképet. Az importot tekintve Hollandia a 2023-as összbehozatalának 15,1 százalékát Kínának köszönheti, ezzel az aránnyal a behozatal tekintetében ők a leginkább Kína-függők az európai országok közül. Második a sorban Szlovénia, importjuk 14,9 százaléka Kínából érkezett. Csehország 11,9 százalékos aránnyal a harmadik a sorban. Magyarország a teljes importjának mindössze 7,7 százalékát fedezte kínai piacról. Export tekintetében az uniós országok közül Németországnak jelent a legtöbbet a kínai piac, kivitelük 6,1 százaléka talált ott gazdára. Finnország 4,7 százalékos aránnyal második a sorban, akiket pedig 4,6 százalékos aránnyal Írország követ. Magyarország exportjának mindössze egy százaléka kerül Kínába.
A külkereskedelmi adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Hszi Csin-ping Budapesten
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!