Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint tavaly a trianoni szerződés miatt határon túlra szakadt kettős állampolgárokat nem számítva a magyar lakosságnak csupán 3,92 százaléka él külföldön, amely értékkel az uniós rangsor középmezőnyébe tartozunk, így nem állja meg a helyét az a gyakran hangoztatott narratíva, miszerint a lakosság nagy része már külföldre költözött – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Az írás rámutat: jelenleg az Európai Unió politikájának egyik legfontosabb kérdése a tagállamokba érkező, egyre jelentősebb bevándorlás. Emellett azonban a tagállamok közötti, belső népmozgás is igen jelentős, szintén gazdasági, kulturális és társadalmi hatásokkal járva. Az Európai Unióban 1994-ben alkották meg az Egységes Piac intézményét, amely lehetővé tette a személyek, szolgáltatások, tőke és áruk szabad áramlását. A koncepció teljes megvalósulásának érdekében ezen négy szabadságfok zavartalan és súrlódásmentes áramlásának biztosításáért le kellett bontani a jogi, fizikai és gazdasági akadályokat. Ennek keretében számos intézkedés mellett például harmonizálták a különböző tagállamok közötti szabályozási eltéréseket, a Schengeni-övezetben megszüntették a határellenőrzést, eltörölték a belső- és egységesítették a külső vámokat.
Az Eurostat adatbázisa megmutatja, hogy mely EU-s tagállamban volt a külföldön (más uniós országban) élő állampolgárok aránya. A (Trianon miatt határon túlra szakadt magyar állampolgárokat nem számítva) a magyar lakosság 3,92 százaléka élt külföldön, amely arány az unió középmezőnyébe tartozik.
Elsődleges célpont a feldolgozóipar és az egészségügy
Az uniós belső népmozgás elsősorban az erős és fejlett gazdasággal rendelkező, szomszédos országokba irányul. A bevándorló munkaerő elsődleges felszívó ágazata a feldolgozóipar és egészségügy, valamint az alacsony képzettséget igénylő mezőgazdasági, építőipari és szolgáltatási szektorok. A közös határ logisztikailag könnyíti meg a népmozgást, és számos esetben a szomszédos országok között nyelvi és kulturális kapocs is létezik. A közelség csökkenti az utazási költségeket, így megkönnyítve a gyakori hazalátogatásokat. A nyelvi kapcsolat mellett a történelmi kapcsolatok is elősegíthetik a költözést, például az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége családi kötelékeket hagyott hátra, amelyek megkönnyítik a magyarok beilleszkedését Ausztriában. De hasonló reláció létezik például Ausztria és Németország, Portugália és Spanyolország, illetve a balkáni vagy a balti államok között. Az Ibériai-félsziget két országa között ugyan nyelvi hasonlóság és kulturális közelség fennáll, mégis a portugál emberek elsődleges célországa Franciaország. Hazánk mellett a történelmi kapocsra másik példaként jó az 1993-ban kettészakadt országpár Csehország és Szlovákia.